Élet a senki földjén?

2003. május 22. · eredeti forrás

Tegnap 200 ezer aláírást adott át Csoóri Sándor Szabó Vilmosnak, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő politikai államtitkárnak. Csütörtöki sajtótájékoztatóján a Kossuth-díjas költő bejelentette: a szombati rövid MÁÉRT-ülésen kiderül, lesz-e hatása kezdeményezésüknek - ha nem, úgy tovább folytatják az aláírásgyűjtést.

Csoóri Sándor rámutatott: délelőtti, Medgyessy Péterrel való találkozásán abban megegyeztek, hogy minden kormány számára fontos kell, hogy legyen a határon túli magyarok sorsa, ám csak a törvénymódosítás kormány által javasolt szövegének ismeretében lehet valódi egyetértésről beszélni.

Nem csupán jogi probléma a kisebbségi lét, hanem létfilozófiai kérdés is- fogalmazott a Kossuth-díjas költő. A kisebbségi lét olyan köztes létnek tekinthető, hogy az emberek sem az anyaországhoz nem tartoznak igazán, sem ahhoz az országhoz, amelyben laknak, mondhatni a senki földjén élnek.

Olyan európai gondolat pedig nincs, amely szerint az embereknek a senki földjén kell élni - szögezte le Csoóri Sándor. Épp ezért nem a történelemből kiszakítva kell szemlélni az európai jogászokkal, politikusokkal a státustörvényről. Tisztázni kell, hogy a határon túl élő magyarok 80 évig éltek teljes diszkriminációban. Ugyanígy arra is rá kell mutatni, nem véletlen, hogy Románia, Szerbia, Szlovákia és a Kárpátalja felé nem menekül senki, sokkal inkább ezekből az országokból távoznak az emberek - és nincs minden rendben azon az élőhelyen, amit elhagynak lakói.

Ha a kormány olyan szöveget terjeszt a MÁÉRT elé, amelyet ezen gondolatok jegyében nem lehet elfogadni, akkor határokon túl és innen egyaránt folytatni fogják az aláírásgyűjtést, szögezte le a Kossuth-díjas költő.

fidesz.hu

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2