Az állam számára a kiemelten fontos adatbázisok üzemeltetésének és kezelésének állami feladattá kell válnia - jelentette be Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a nemzeti adatvagyonról szóló új szabályozásról beszélt. Mint emlékeztetett, a kormány már tavasz óta arra figyelmeztetett, hogy a nemzeti adatvagyon védelme nem megoldott. Az elmúlt hetekben tapasztalt agrártámogatások körül kialakult anomáliák is megerősítették mindezt - húzta alá. Magyarázatképpen hozzátette, az adatbázisok kezelése az előző kormányok idején magáncégekhez került, ami rengeteg biztonsági és megbízhatósági kérdést vetett fel. A jelenlegi rendszer nem hatékony, drága és a kormány számára rengeteg kockázatot jelent.
Az állam számára a kiemelten fontos adatbázisok üzemeltetésének és kezelésének állami feladattá kell válnia - szögezte le a tárcavezető, aki kitért arra is, hogy az elektronikus nyilvántartások védelmének jogi környezetének előkészítését már nyáron elkezdték. Mint mondta, ezen a területen is érvényesülnie kell a közérdeknek.
A nemzeti adatvagyon területén átfogó és teljes megújulásra van szükség, az üzemeltetés pedig biztonságosabb és olcsóbb - jegyezte meg Fellegi Tamás, kiemelve: az infokommunikációs területen a közbizalomnak ismét helyre kell állnia. Erre jelent megoldást a nemzeti adatvagyon védelméről szóló törvény, ami meghatározza az adatvagyon fogalmát, rögzíti a nyilvántartások alapkövetelményeit, és leszögezi, adatfeldolgozó jellegű feladatokat kizárólag állami szerv, vagy 100 százalékos állami tulajdonú cég végezhet el. Emellett a kormány bevezet egy új büntetőjogi kategóriát, a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmény fogalmát. A változás biztonságosabb és hatékonyabb feladatellátását tesz lehetővé - fűzte hozzá Fellegi.
A törvény 2011. december 31-ig szab határidőt arra, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter döntsön az elektronikus nyilvántartások megfelelőségéről, azaz a jövő év végéig a jelenlegi szerződéses viszonyokat módosítva állami irányítás alá vegyék a rendszert. Fellegi ezzel kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú tárgyalási folyamatot kell végrehajtani, ugyanis a változás 70 céget érint.
Újságírói kérdésre reagálva a tárcavezető úgy fogalmazott, a nyugdíjadatokat is a kiemelt, állami kezelésű körbe sorolta, de jelezte, csak később dől el, hogy a magánnyugdíjpénztári adatok is bekerülnek-e ebbe a körbe.
A Nemzeti Kármentő Alap nyilvános
Nagy Anna a Magyar Kármentő Alapról szóló mai cikkre reagálva elmondta, nagyon reméli, hogy az írás egyszerűen felszínes, de nem rosszindulatú. Ismeretes, a Blikk mai számában arról írt, hogy közel 1,2 milliárd forint adomány gyűlt eddig össze a vörösiszap-katasztrófa sújtotta területek megsegítésére. A befolyt összeget a Magyar Kármentő Alap kezeli, azt azonban sűrű homály fedi, hogy a pénzt hogyan és milyen elv alapján osztották szét.
A kormányszóvivő nagyon károsnak nevezte, hogy az újságok játszanak az emberek bizalmával. Leszögezte: fontos, hogy tisztába tegyenek néhány információt a Magyar Kármentő Alap működésével kapcsolatosan. Mint fogalmazott, az Alap teljesen nyilvánosan működik, minden intézkedése publikus, melyek megtalálhatók az <a href="http://vorosiszap.bm.hu" target="_blank">alábbi oldalon</a> is. Nagy Anna kitért arra is, hogy ebből az alapból kizárólag az önkormányzatok kaphatnak pénzt, és a mai napig két önkormányzat számára - Kolontár és Devecser - kellett kiosztani egy gyorssegélyt: 33 millió 400 ezer forintot.
A többi kifizetés kizárólag akkor történik meg, ha mindenki pontosan eldöntötte, miképp tervezi tovább az életét. Ezt követően ugyanis az önkormányzatok fognak egyéni szerződéseket kötni a károsultakkal, és csak ezután fognak megtörténni a kifizetések. Hozzátette azt is: a kifizetésekről a kármentő bizottság dönt.