Nietzsche fontosabb volt a romaügynél

2011. január 14. · eredeti forrás

További megdöbbentő részletekre derül fény a Magyar Nemzet birtokába került döntési jegyzőkönyvekből, az összességében több száz millió forintot felemésztő filozófuspályázatok ügyében. Borbély Gábor vallástörténeti pályázata például a Semmelweis Egyetem rektorának pályázatát ütötte ki társadalom-egészségügyi témakörben, Heller Ágnes Nietzsche-kutatása pedig fontosabb volt az EU-integráció magyar társadalomra gyakorolt hatása szempontjából, mint a határon túli magyarok helyzetének változása, vagy a romák oktatási integrációjának kérdése.

Ebben a témakörben ez a legjobb pályázat, javaslom a támogatását - ezt mondta Bacsó Béla Borbély Gábor pályázatáról, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Jedlik Ányos-program hatodik alprogramjának 2005. július 21-i irányítótestületi ülésén, ahol arról döntöttek, hogy mely pályázatokat javasolják támogatásra. A Magyar Nemzet birtokába került döntési emlékeztető szerint a testület elnöke Bacsó Béla volt. A dokumentum tanúsága szerint a testület tagjai a Technológiai változások társadalmi kihívásai című alprogram pályázatait hat témakörbe sorolták be. A kategóriák között kétmilliárd forintot osztottak szét.

Az MTA Filozófiai Kutatóintézete által benyújtott, a Vallásfilozófia és a vallások társadalmi jelenléte címet viselő pályamű - amelynek ügyében Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a napokban feljelentést tett - a társadalom-egészségügyi kutatások témakörben került a bírálók elé. Kolossváryné Juhász Györgyi, az NKTH által delegált, tanácskozási joggal rendelkező testületi tag kérte a bizottságot, hogy vizsgálja felül, a pályázat témája mennyiben illeszkedik az egészségügyi témakörhöz, amire Bacsótól a fent említett választ kapta.

További részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.

KCMDB-be került: 2024-05-05, fidesz_hu_scraper_v2