Árvízvédelmi felkészülési napot tartanak a Belügyminisztériumban; az újságírók számára nyilvános gyakorlaton többféle veszélyhelyzetet feltételezve modellezik a védekezést.
A gyakorlaton két "valós", az árvízvédelemmel kapcsolatos tervet is aláírtak, az egyiket az országos bevetésirányításról, míg a másikat a polgári védelmi mozgósításról.
Pintér Sándor belügyminiszter, aki a Kormányzati Koordinációs Bizottság elnöke is, újságírók előtt arról beszélt, hogy tavasszal nagy valószínűség szerint jelentős mennyiségű víz zúdul majd az országra, ezért is szükséges a gyakorlat. A miniszter utalt a 2010. tavaszi árvízre is, amikor szavai szerint gyakorlatlanságot és irányítási zavart érzékeltek. Arról beszélt, a gyakorlaton nem játszanak, annak célja a megelőzés, a veszélyhelyzetek kezelése, hogy emberek ne eshessenek áldozatul az esetleges természeti katasztrófáknak.
Az újságírók a Belügyminisztérium épületében megtekinthették az úgynevezett nemzeti helyzetértékelési központ munkáját, ahol a különböző érintett ágazati képviselők a szükséges döntéseket készítik elő. Egy másik helyiségben a fővárosi és megyei védelmi bizottsági elnökök részvételével tartottak árvízvédelmi egyeztetést; a két tervet is itt írták alá Pintér Sándor jelenlétében.
A gyakorlaton négy különböző helyzetet feltételeztek: az egyik szerint egy, a másik szerint több megyét érintő árhullám vonul le, a harmadik egy országos árhullámmal, míg a negyedik "fázis" már tömeges kitelepítéssel számol.
A törzsvezetési gyakorlaton részt vesznek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a rendőrség központi és területi szervei, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a mentőszolgálat, a polgárőr szövetség, valamint az egyes minisztériumok védelmi igazgatási szerveinek, továbbá a feladatokba bevonható karitatív szervezeteknek a képviselői.