Fenntartható fiskális politikára van szükség, és bebizonyítani kifelé, hogy erre képes az ország vezetése - mondta Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán megrendezett ötödik Pécsi Pénzügyi Napokon.
Nátrán Roland előadásában emlékeztetett rá: a 2008 szeptemberére elhatalmasodott pénzügyi, majd gazdasági válság nyomán nem csak az unió, de az eurózóna perifériájáról is megkezdődött a tőkekiáramlás. Nem sokkal később kiugrott Magyarország hitelkockázati felára, e téren 2009 tavaszától figyelhető meg némi konszolidáció. A magasabb felár következtében az ország finanszírozási lehetőségei leszűkültek - tette hozzá.
A helyettes államtitkár kitért rá: 2002 óta folyamatosan növekszik a magyar államadósság. 2006-ban történtek az első kiigazító intézkedések e téren. A devizaforrások bevonása azonban tovább mélyítette a válságot, a gazdaság kitettsége nőtt. Beindult egy negatív gazdasági és fiskális spirál, így az ország végül az Európai Bizottság és az IMF segítségére szorult. Utóbbival kötött megállapodás tovább szűkítette a gazdaság lehetőségeit - magyarázta. Nátrán Roland hangsúlyozta: a mostani kormány által megörökölt helyzet azonnali beavatkozást igényelt, ez volt az első, majd a második akcióterv.
Az új adórendszer kapcsán elmondta: 500 milliárd forinttal több marad a háztartásokban az egy évvel ezelőttihez képest. A kis- és középvállalkozói szektorban a társasági adó csökkentése 140 milliárdot hagyott. Ez potenciális forrása lehet további beruházásoknak, bővítéseknek - emelte ki. Hozzátette: középtávon fenntartható fiskális politikára van szükség, és bebizonyítani kifelé, hogy erre képes az ország vezetése. Ennek érdekében döntött a kormány a Széll Kálmán terv mellett. A cél az volt, hogy minél kevésbé lassítsa a növekedést, és minél inkább segítse a foglalkoztatást - magyarázta.
Nátrán Roland előadásában mindemellett megemlítette, hogy fontos fokozni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, éppen ezért szükségessé válik a nyugdíjkorhatár emelése. A munkaerőpiacon visszafognák a passzív juttatásokat, és az adókedvezményekkel növelnék a keresletet. A kormány célul tűzte ki a felsőoktatásban a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő kínálat kialakítását.