A húsvétot megelőző nagyböjt hagyományosan a testi-lelki felkészülés és elmélyülés időszaka. Tőkés László a fidelitas.hu-nak adott interjújában beszélt az életútjáról, a soros magyar EU-elnökségről, az egyszerűsített honosításról és a húsvét üzenetéről.
- 1989-ben főszereplője volt a romániai forradalomnak, ma az Európai Parlament alelnökeként a magyarságért, a nemzetek békés együttéléséért, Európáért dolgozik. Két évtized távlatából hogyan látja saját életútját, mennyire elégedett azzal?
- Tavaly, a temesvári népfelkelés és forradalom 20. évfordulóján gondoltuk végig ezt a kérdést barátaimmal és harcostársaimmal. Akkor a "Temesvártól Brüsszelig" címet adták a kollégáim az emlékezésnek. Az elmúlt több mint két évtizedet viszont jobban kifejezi az évfordulós rendezvénysorozat jelszó tömörségű főcíme: "Küzdelem és építés". A kettő egybejátszása írja le gyakorlatilag azt a folyamatot, amelynek - Istennek hála - tevőleges résztvevője lehettem én is.
Hosszú utat tettünk meg, ám még korántsem vagyunk a végén! Két évtizeddel a rendszerváltozás után "a kommunizmus kísértete még mindig köztünk jár", nap mint nap a múlt visszahúzó árnyaival kell szembesülnünk. Mindennapi életünkben is tetten érhetőek a múltbéli reflexek, gondoljunk csak a köztulajdon elértéktelenedett voltára, vagy akár arra a fajta felelősségáthárításra, melynek tulajdoníthatóan a volt szovjet tömb államai mind a mai napig "következmények nélküli" országoknak tekinthetők. Egyfelől tehát a múlttal való őszinte szembenézést nem kerülhetjük meg, mert - egyebek mellett - ezáltal a jövőt tesszük kockára, másfelől pedig "a régi romokat is meg kell építenünk" - amiképpen a Próféta fogalmaz. Nagy nehezen eljutottunk oda, hogy mára már az egységes magyar nemzet fogalma nem csupán költői metafora. Tavaly végre a határok fölötti nemzetegyesítés is érdemben elkezdődhetett. De ezen a téren is szembetaláljuk magunkat a múlttal: gyakorlatilag le kell bontanunk azokat a mentális határokat, amelyeket Trianon után a kommunista diktatúrák emeltek az emberek elméjében. El kell érnünk azt, hogy a Kádár önmagába zárt Magyarországa és Ceuşescu sovén Romániája a fejekben is megszűnjön létezni - ehhez pedig jó keret az egységesülő Európa. Ám európaiak csakis úgy lehetünk, ha vállaljuk magyarságunkat. Maurits Coppietersnek, az Európai Szabad Szövetség (EFA) alapítójának mondása szerint: "Légy flamand, hogy európai lehess". Magyar olvasatban, a nemzeti összetartozás klasszikus költői átfogalmazásában ez a példamondat a következőképpen hangozhatna: "Magyarnak lenni Európában - ez a mi munkánk, és ez nem is kevés."
<i>A <a href="http://fidelitas.hu/cikk/interju_tokes_laszlo_europai_parlamenti_alelnokevel" target="_blank">teljes interjú, archív képekkel</a> a fidelitas.hu-n olvasható.</i>