Magyarország új alaptörvényének tiszteletére ünnepi bélyegblokkot bocsátott forgalomba Schmitt Pál köztársasági elnök és Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának elnöke a Sándor-palotában. Az eseményen készült képgaléria megtekinthető itt.
Az államfő rövid beszédében a bélyeg tervezőinek és alkotóinak is megköszönte a munkájukat, mint mondta, reményei szerint az sok gyűjtőnek féltett kincse lesz majd. Schmitt Pál úgy fogalmazott: ezt megelőzően jó érzéssel írta alá Magyarország "gondos, felelős, szakértő és hosszú előkészítés után" született alaptörvényét. A köztársasági elnök emlékeztetett: az alaptörvényből egyszer s mindenkorra eltűnik az 1949-es év, az az idő, amikor "még a napot is eltakarták előlünk a kommunisták".
Mint mondta, a dokumentum - az aranybulla, a hármaskönyv vagy az áprilisi törvények névadásához hasonló gyakorlattal - a húsvéti alkotmányként kerülhet be a történelembe.
Fő motívum: a Szent Korona
Horváth Gergely Domonkos az új alaptörvény államfői aláírása alkalmából kibocsátott bélyeget ismertetve kifejtette: a Magyar Posta sorszámozott blokkjának fő motívuma a Szent Korona. A keretrajzot az Országház kupolacsarnokának Szent István király-szobra és a boltívek díszítik. A filatéliai különlegességet UV-fénybe tartva pedig a "Legyen béke, szabadság és egyetértés" felirat olvasható.
Kiemelte: a fekete sorszámozású "alapváltozat" mellett egy világritkaságnak számító piros sorszámú blokkot is forgalomba bocsátanak, utóbbi az első olyan bélyeg, amelyen különböző méretű és színű csiszolt kristályokat használtak a koronaékszerek megjelenítésére.
A Magyar Posta igazgatóságának elnöke szerint szintén egyedinek számít, hogy az Állami Nyomdában készült bélyegek névértéke megegyezik a kibocsátás évével, ehhez hasonló esetre utoljára 2001-ben, a millennium évében került sor. A "Magyarország új Alaptörvénye" elnevezésű blokk fekete sorszámozású változatából negyvenezer, a kristállyal díszített bélyegekből pedig húszezer kerül a kijelölt postákba.