A német-orosz és a német-francia viszony, valamint a német szerepvállalás a balkáni országokban döntő fontosságú a magyar biztonságpolitika számára is - mondta Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerdán Budapesten, a Pallas kül- és biztonságpolitikai klub rendezvényén.
Az EU-tagállamokhoz fűződő kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár elmondta: a márciusban Japánban történt nukleáris baleset után Németországban ismét felülvizsgálták az atomenergia-politikát, és ez felértékeli a földgáz mint energiaforrás szerepét, s ezzel az Oroszországhoz fűződő viszonyt.
Hozzátette, a német-orosz viszony folyamatos ápolása független attól, hogy Berlinben Gerhard Schrödert a kancellári székben Angela Merkel váltotta, ezt Magyarországnak és a többi közép-európai országnak tudomásul kell vennie.
A helyettes államtitkár előadásában utalt rá, hogy a Magyarország számára stratégiai partner Németország külpolitikáját mind az Európai Unión belül, mind azon kívül - például a Kínához fűződő viszonyban - egyfajta reálpolitikai gondolkodás hatja át.
Prőhle Gergely kifejtette, a "puha biztonság" - a fejlesztés- és a menekültpolitika - területén erős értékelvű politizálás, humanitárius elkötelezettség és bőkezűség jellemezte a német külpolitikát, és ennek nagy szerepe volt abban, hogy Németország idén januártól két évre az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja lett. Magyarországnak, amely 2012-13-ban szintén szeretne az ENSZ BT nem állandó tagja lenni, érdemes a német példát is szem előtt tartania - jegyezte meg. Kitért arra is, hogy Németországban ma is komoly viták kísérik a Bundeswehr, a hadsereg külföldi szerepvállalását, pedig az ország középhatalami státuszához ez hozzátartozik.