Európai érdeknek nevezte Orbán Viktor miniszterelnök Sali Berisha albán kormányfővel pénteken Tiranában folytatott tárgyalását követően, hogy Albánia mielőbb csatlakozhasson az Európai Unióhoz, amihez magyar támogatást ígért.
A soros EU-elnök Magyarország miniszterelnöke a két politikus közös sajtóértekezletén azt is hangsúlyozta: nemcsak az uniós csatlakozásra törekvő Albániának van szüksége az unióra, hanem az uniónak is Albániára. A magyar kormányfő úgy vélte, az európai integráció kétirányú utca. Hozzátette: szeretnék, ha Albániában mindenki megértené, az EU nem tekinthet el saját érdekeitől és szabályaitól, "minden csatlakozásnak előfeltétele a közös szabályok átvétele".
Magyarország minden támogatást megad Albánia EU-csatlakozási erőfeszítéseihez - fűzte hozzá. A Berishával folytatott megbeszélésből kiemelte: az albán kormányfő világossá tette, hogy országa az érdemei alapján szeretne csatlakozni az unióhoz, s Albániában szinten teljes nemzeti konszenzus alakult ki az uniós csatlakozást illetően.
Sali Berisha köszönetet mondott a magyar támogatásért - Orbán Viktort pedig Albánia és az ő személyes barátjának nevezte -, s megerősítette, országa az érdemei alapján szeretne csatlakozni az unióhoz. Megígérte, hogy Albánia mindent megtesz a feltételek teljesítése érdekében. A kétoldalú kapcsolatok kapcsán utalt arra, hogy Albánia kiváló feltételeket kínál a magyar befektetőknek.
Orbán Viktor a magyar-albán kétoldalú kapcsolatokat problémamentesnek minősítette, megjegyezve, hogy a gazdasági kapcsolatok terén szeretnének előrelépést, "magyar sikertörténetet" elérni. Albánia 2006 óta az Európai Unió társult országa, 2009 áprilisában pedig kérte felvételét az EU-ba, néhány héttel azután, hogy NATO-taggá vált. Jelenleg öt ország rendelkezik EU-tagjelölti státussal, Albánia három másik országgal együtt a potenciális tagjelöltek közé tartozik.
Orbán Viktor az Albánia tagjelöltté válásának esélyeit firtató kérdésre válaszolva a sajtótájékoztatón úgy vélte, ez csak Albánián múlik, azon, hogy mennyire elkötelezett. Orbán Viktor ezt követően udvariassági látogatást tett Jozefina Topalli Cobánál, az albán parlament elnökénél, majd meghívott vendégként részt vett a "béke köve" adományozási ceremónián a tiranai Nemzeti Múzeumban.
A magyar miniszterelnök péntek délután "Új kihívások az EU előtt - Perspektíva a Nyugat-Balkán számára" címmel angol nyelvű előadást tartott a Tiranai Egyetemen. Az előre megírt beszédet félretéve Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt kormányfőként már járt Albániában, ahol - mint mondta - a politikai viták hevessége azóta sem csitult, a fejlődést viszont elképesztőnek nevezte. Orbán Viktor sorba vette a magyar uniós elnökség főbb célkitűzéseit - gazdasági kormányzás, energiaügy, romaügy, bővítés, Románia és Bulgária schengeni övezeti csatlakozásának elősegítése -, ismertette az ezen területeken elért és a magyar elnökség végéig, vagy az után várható eredményeket.
A bővítés kapcsán utalt arra, hogy az unióban változott az ezzel kapcsolatos korábbi lelkes hangulat, mára a közvélemény is ellene fordult. A magyar elnökség mégis prioritásai közé sorolta, Horvátországra helyezve a hangsúlyt. Orbán Viktor kitért több nyugat-balkáni ország uniós csatlakozásainak esélyeire, Albánia kapcsán pedig többek között úgy vélekedett: Európának rá kell ébrednie, hogy Albánia egyszer fontos országa lesz. A magyar kormányfő ezt a dinamikus albán demográfiai növekedéssel indokolta; a kis balkáni országban nem csupán a munkaerő létszáma növekszik, hanem ennek hatása lesz például a nyugdíjrendszerre is.
A magyar kormányfő szerint a Nyugat-Balkán uniós integrációja nem az EU határainak keletre tolását jelenti, mert a Nyugat-Balkán valójában beékelődés (az EU testébe). Megismételte, hogy a csatlakozási feltételeket teljesíteni kell, ez nem lehet alku tárgya, mert különben szétesik az unió, de a feltételek teljesítése esetén mindenki előtt nyitva áll az ajtó. Megjegyezte, hogy szükség van az EU-bővítésre, amelynek életben tartásához szükség van Horvátország felvételére; ha a közép-európai országok fenntartják az ilyen irányú mozgást, az a Nyugat-Balkánnak is esélyt kínál majd az európai uniós csatlakozásra.