Az EP-képviselők előtt Orbán Viktor miniszterelnök tart beszámolót, majd az egyes frakciók vezérszónokai kapnak szót. Ezt követően további képviselők is kifejtik véleményüket, majd a magyar kormányfő válaszol az elhangzott felvetésekre.
A június 30-án befejeződött magyar elnökség alatt – a magyar kormány értékelése szerint – sikerült megerősíteni az Európai Uniót. A leglátványosabb eredmény, hogy a magyar félév utolsó napján eredményesen lezárták a 2005-ben megkezdett EU-csatlakozási tárgyalásokat, és Horvátország – a csatlakozási szerződés ez év második felében várható aláírása, majd a szükséges ratifikációs eljárás után – a tervezett menetrend szerint két év múlva az unió 28. tagjává válik. Magyarországnak a horvát csatlakozás „sínre tétele” azért is nagy siker – mondják uniós tisztségviselők –, mert azt jelzi, hogy a gyakran hangoztatott „bővítési fáradtság” ellenére a folyamat továbbmegy, és a csatlakozási kritériumok teljesítése esetén a Nyugat-Balkán többi országa előtt is kinyílik majd az EU ajtaja.
A magyar elnökség tevékenysége – különösen az Európai Parlamentben – meglehetősen erős „ellenszélben” indult januárban, számos bírálat érte ugyanis a magyar médiatörvényt. Az Európai Bizottság észrevételei alapján Magyarország a törvényt módosította. Az EP baloldali, liberális és zöldpárti képviselői ennek ellenére a törvényt elmarasztaló állásfoglalást szavaztak meg. Most az új magyar alkotmánnyal kapcsolatban szövegeztek meg az EP-ben – részben a Velencei Bizottság aggályait tükröző – állásfoglalás-tervezetet, amelyről a tervek szerint kedden délben, a magyar elnökségi félévet értékelő vita után fognak szavazni.