Magyarország célja nem egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem a biztonságos energiaellátás folyamatos garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak és a fogyasztók teherbíró-képességének a figyelembe vételével – mondta kedden Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület által szervezett IX. ENERGOexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia rendezvényen, Debrecenben.
Az észak-afrikai politikai események energiapiacra gyakorolt hatásai, a fukushimai reaktorbaleset, a német döntés a nukleáris kapacitások leépítéséről minden korábbinál egyértelműbben mutattak rá arra, hogy az energiabiztonság már nemcsak gazdasági, hanem egyre inkább geopolitikai-stratégiai kérdés is. A Kormány felelőssége, hogy a nemzeti érdekeket képviselve a gyakorlatban is érvényesíthető válaszokat adjon a csökkenő fosszilis energiatartalékokért folyó verseny és a klímaváltozás párhuzamosan jelentkező kihívásaira. Ebben kíván segítséget nyújtani a Nemzeti Energiastratégia, amelynek alapvető céljai – összhangban az Európai Unió elképzeléseivel – az energiaellátás biztonságának szavatolása, a versenyképesség növelése és a fenntarthatóság felé való elmozdulás – idézi az államtitkár szavait a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztályának közleménye .
A Magyarország energiafüggetlenségéhez vezető út sarokpontjai az energiatakarékosság, a decentralizáltan és itthon előállított megújuló energia, az integrálódás az európai energetikai infrastruktúrákhoz és a biztonságos atomenergia, amelyre a közúti és vasúti közlekedés villamosítása épülhet. Az ötödik sarokpont a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, amely a fenntarthatósági és piaci szempontokra tekintettel kellő rugalmassággal képes váltani az élelmiszertermelés és az energetikai célú biomassza-előállítás között.
Emellett hazánk nem mondhat le a fosszilis energiahordozókról sem, a méltányos áron beszerzett földgázra továbbra is fontos szerep vár, míg a hazai szén- és lignitvagyon a magyar energetika stratégiai tartalékát adja. A szén- és lignitvagyon krízishelyzeti tartalék is egy nem várt földgáz-árrobbanás vagy elhúzódó, rendszerszintű üzemzavarok esetére – hangsúlyozta Bencsik János.
Az államtitkár kiemelte, hogy a Kormány az energetikában is döntő fontosságú feladatának tartja a korábbi években rövid távú költségvetési megfontolások vagy még kevésbé átlátható és érthető indokok alapján feladott állami pozíciók újraépítését. A stratégia céljai – köztük különösen a fogyasztók megfizethető energiaellátásának biztosítása – kizárólag az állami szerepvállalás megerősítésével teljesíthetők.
A szaktárca e célkitűzések megvalósítása érdekében az európai szabályozással összhangban lévő, a befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító, átlátható, elszámoltatható és a fogyasztói érdekeket is figyelembe vevő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszer felállítását tervezi. Olyan intézményrendszerre van szükség, amely részét képezi ugyan az uniós energiaellátásnak és -politikának, ám azon belül hatékonyan képes érvényesíteni a nemzeti érdekeket is – zárta szavait Bencsik János.</p>
Az észak-afrikai politikai események energiapiacra gyakorolt hatásai, a fukushimai reaktorbaleset, a német döntés a nukleáris kapacitások leépítéséről minden korábbinál egyértelműbben mutattak rá arra, hogy az energiabiztonság már nemcsak gazdasági, hanem egyre inkább geopolitikai-stratégiai kérdés is. A Kormány felelőssége, hogy a nemzeti érdekeket képviselve a gyakorlatban is érvényesíthető válaszokat adjon a csökkenő fosszilis energiatartalékokért folyó verseny és a klímaváltozás párhuzamosan jelentkező kihívásaira. Ebben kíván segítséget nyújtani a Nemzeti Energiastratégia, amelynek alapvető céljai – összhangban az Európai Unió elképzeléseivel – az energiaellátás biztonságának szavatolása, a versenyképesség növelése és a fenntarthatóság felé való elmozdulás – idézi az államtitkár szavait a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztályának közleménye .
A Magyarország energiafüggetlenségéhez vezető út sarokpontjai az energiatakarékosság, a decentralizáltan és itthon előállított megújuló energia, az integrálódás az európai energetikai infrastruktúrákhoz és a biztonságos atomenergia, amelyre a közúti és vasúti közlekedés villamosítása épülhet. Az ötödik sarokpont a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, amely a fenntarthatósági és piaci szempontokra tekintettel kellő rugalmassággal képes váltani az élelmiszertermelés és az energetikai célú biomassza-előállítás között.
Emellett hazánk nem mondhat le a fosszilis energiahordozókról sem, a méltányos áron beszerzett földgázra továbbra is fontos szerep vár, míg a hazai szén- és lignitvagyon a magyar energetika stratégiai tartalékát adja. A szén- és lignitvagyon krízishelyzeti tartalék is egy nem várt földgáz-árrobbanás vagy elhúzódó, rendszerszintű üzemzavarok esetére – hangsúlyozta Bencsik János.
Az államtitkár kiemelte, hogy a Kormány az energetikában is döntő fontosságú feladatának tartja a korábbi években rövid távú költségvetési megfontolások vagy még kevésbé átlátható és érthető indokok alapján feladott állami pozíciók újraépítését. A stratégia céljai – köztük különösen a fogyasztók megfizethető energiaellátásának biztosítása – kizárólag az állami szerepvállalás megerősítésével teljesíthetők.
A szaktárca e célkitűzések megvalósítása érdekében az európai szabályozással összhangban lévő, a befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító, átlátható, elszámoltatható és a fogyasztói érdekeket is figyelembe vevő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszer felállítását tervezi. Olyan intézményrendszerre van szükség, amely részét képezi ugyan az uniós energiaellátásnak és -politikának, ám azon belül hatékonyan képes érvényesíteni a nemzeti érdekeket is – zárta szavait Bencsik János.</p>