Magyarország sikerrel megvívta az emberi jogi küzdelmet Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa egyhangúlag elfogadta a magyar emberi jogi helyzetről szóló jelentést - mondta Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára keddi sajtótájékoztatóján.
Balog Zoltán elmondta: a jelentéshez kapcsolódóan a tagországok 148 ajánlást fogalmaztak meg, ez a szám átlagosnak tekinthető, ebből a magyar kormány 122-őt fogadott el. Az elutasított 26 ajánlás kapcsán elmondta: a kormány ezen ajánlások egy részével is egyetért, de álláspontja szerint azok már megvalósultak a magyar jogrendben. Az államtitkár bejelentette: a kormány egyeztetni kíván a civil szervezetekkel az ajánlások átültetéséről, "hamarosan kezdeményezzük egy olyan mechanizmus kialakítását, hogy velük rendszeres kapcsolattartásban tudjunk beszélni az ajánlásokról és azok megvalósulásáról".
Az államtitkár elmondta: amikor Magyarország múlt pénteken Genfben nyilatkozott az ajánlásokkal kapcsolatos végleges álláspontjáról - az Emberi Jogi Tanácsban az úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálat során a világszervezet idén az emberi jogok magyarországi helyzetét is megvizsgálta - az Egyesült Államok részben elismerését fejezte ki, elsősorban a roma ügyben, részben pedig aggályokat fogalmazott meg a médiával, az alkotmánnyal, a bírói függetlenséggel és az egyházak bejegyzésével kapcsolatban. Szlovákia kritikus kérdést tett fel a nemzeti kisebbségek támogatására vonatkozóan, Moldova és Marokkó részéről pozitív megszólalások hangzottak el, dicsérték a beszámolót és az ajánlásokat is - tette hozzá. Balog Zoltán beszámolt: nem kormányzati szervezetek két hozzászólást tettek. Egyrészt kifogásolták, hogy a magyar kormány úgymond nem folytat velük megfelelő párbeszédet a homoszexuálisok, leszbikusok, biszexuálisok és transzszexuálisok ügyében és nincs erre a csoportra vonatkozó stratégiája, másrészt bírálták a házasság szerintük szűk definícióját.
"Alapvetően pozitív volt a hangulat a jelentés elfogadása körül" - állapította meg a KIM államtitkára. Elmondta, a magyar küldöttség azt ígérte: Budapest két év múlva újabb jelentést készít az Emberi Jogi Tanácsnak az ajánlások magyar jogrendbe történő átültetéséről, bizonyos gyakorlatok javításáról, bevezetéséről.
</p> Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában 2008 óta az egyetemes időszakos felülvizsgálat során minden ENSZ-tagállam négyévente egyszer beszámol, milyen intézkedéseket tett az emberi jogok helyzetének javítása érdekében, miként teljesítette emberi jogi kötelezettségeit. A magyar helyzetet május 11-én vizsgálták Genfben. A májusi genfi meghallgatáson a német kormány képviselője aggodalmát fejezte ki egyebek mellett az új magyar alkotmánnyal és a médiatörvénnyel kapcsolatban. A német nagykövet kifogásolta, hogy az alaptörvény korlátozza az alkotmánybíróság jogkörét, illetve, hogy az új magyar médiatörvény még módosított formájában is tartalmaz olyan elemeket, amelyek nincsenek összhangban a vonatkozó nemzetközi emberi jogi előírásokkal. Németország ezenkívül azt javasolta, hogy a magyar kormány tegye intenzívebbé küzdelmét a kisebbségi csoportokkal, különösen a romákkal szembeni előítéletek leküzdése érdekében. Balog Zoltán keddi sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban azt mondta: feltűnt neki, hogy a német nagykövet, aki a májusi meghallgatáson még nagyon aktív volt, a múlt pénteki ülésen meg sem jelent. "Senki nem ült a német tábla mögött, tehát azért olyan fontos az a felszólalás nem lehetett" - fogalmazott az államtitkár, s hozzátette, "fizikai jelenlét hiányában a német fél ezek szerint olyan rendben levőnek találta ezt a dolgot, hogy már nem is gondolták, hogy ott kell lenniük".</p>
Balog Zoltán elmondta: a jelentéshez kapcsolódóan a tagországok 148 ajánlást fogalmaztak meg, ez a szám átlagosnak tekinthető, ebből a magyar kormány 122-őt fogadott el. Az elutasított 26 ajánlás kapcsán elmondta: a kormány ezen ajánlások egy részével is egyetért, de álláspontja szerint azok már megvalósultak a magyar jogrendben. Az államtitkár bejelentette: a kormány egyeztetni kíván a civil szervezetekkel az ajánlások átültetéséről, "hamarosan kezdeményezzük egy olyan mechanizmus kialakítását, hogy velük rendszeres kapcsolattartásban tudjunk beszélni az ajánlásokról és azok megvalósulásáról".
Az államtitkár elmondta: amikor Magyarország múlt pénteken Genfben nyilatkozott az ajánlásokkal kapcsolatos végleges álláspontjáról - az Emberi Jogi Tanácsban az úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálat során a világszervezet idén az emberi jogok magyarországi helyzetét is megvizsgálta - az Egyesült Államok részben elismerését fejezte ki, elsősorban a roma ügyben, részben pedig aggályokat fogalmazott meg a médiával, az alkotmánnyal, a bírói függetlenséggel és az egyházak bejegyzésével kapcsolatban. Szlovákia kritikus kérdést tett fel a nemzeti kisebbségek támogatására vonatkozóan, Moldova és Marokkó részéről pozitív megszólalások hangzottak el, dicsérték a beszámolót és az ajánlásokat is - tette hozzá. Balog Zoltán beszámolt: nem kormányzati szervezetek két hozzászólást tettek. Egyrészt kifogásolták, hogy a magyar kormány úgymond nem folytat velük megfelelő párbeszédet a homoszexuálisok, leszbikusok, biszexuálisok és transzszexuálisok ügyében és nincs erre a csoportra vonatkozó stratégiája, másrészt bírálták a házasság szerintük szűk definícióját.
"Alapvetően pozitív volt a hangulat a jelentés elfogadása körül" - állapította meg a KIM államtitkára. Elmondta, a magyar küldöttség azt ígérte: Budapest két év múlva újabb jelentést készít az Emberi Jogi Tanácsnak az ajánlások magyar jogrendbe történő átültetéséről, bizonyos gyakorlatok javításáról, bevezetéséről.
</p>
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában 2008 óta az egyetemes időszakos felülvizsgálat során minden ENSZ-tagállam négyévente egyszer beszámol, milyen intézkedéseket tett az emberi jogok helyzetének javítása érdekében, miként teljesítette emberi jogi kötelezettségeit. A magyar helyzetet május 11-én vizsgálták Genfben. A májusi genfi meghallgatáson a német kormány képviselője aggodalmát fejezte ki egyebek mellett az új magyar alkotmánnyal és a médiatörvénnyel kapcsolatban. A német nagykövet kifogásolta, hogy az alaptörvény korlátozza az alkotmánybíróság jogkörét, illetve, hogy az új magyar médiatörvény még módosított formájában is tartalmaz olyan elemeket, amelyek nincsenek összhangban a vonatkozó nemzetközi emberi jogi előírásokkal. Németország ezenkívül azt javasolta, hogy a magyar kormány tegye intenzívebbé küzdelmét a kisebbségi csoportokkal, különösen a romákkal szembeni előítéletek leküzdése érdekében. Balog Zoltán keddi sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban azt mondta: feltűnt neki, hogy a német nagykövet, aki a májusi meghallgatáson még nagyon aktív volt, a múlt pénteki ülésen meg sem jelent. "Senki nem ült a német tábla mögött, tehát azért olyan fontos az a felszólalás nem lehetett" - fogalmazott az államtitkár, s hozzátette, "fizikai jelenlét hiányában a német fél ezek szerint olyan rendben levőnek találta ezt a dolgot, hogy már nem is gondolták, hogy ott kell lenniük".