Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára egyebek mellett az éghajlatváltozással járó kihívásokról és a megújuló energia hasznosításáról tárgyalt Liselott Hagberggel, a svéd parlament harmadik alelnökével 2011. október 5-én, Budapesten - derül ki a Nemzeti fejlesztési tárca szerdai, szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.
A minisztérium közleménye szerint a tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a klímapolitika területén növelni kell az alkalmazkodási kapacitást. Az elmúlt időszakok hurrikánjai, hőhullámai, áradásai, belvíz problémái és sárlavinái bebizonyították, hogy még a magas jövedelmű országok sincsenek megfelelően felkészülve a szélsőséges időjárási események káros hatásainak kivédésére.
Mint írják, Liselott Hagberg megosztotta a svéd kormány közösségi, önkormányzati biomassza-alapú fűtési rendszerek létrehozásában és az okos hálózatok területén szerzett tapasztalatait. Az ún. smart grid rendszerek alkalmazásával évszakonként vagy napszakonként eltérő fogyasztói tarifák alakíthatók ki, és ez hosszútávon a felesleges fogyasztás mérséklődéséhez vezethet. Beszámolt arról is, hogy Svédország milyen intézkedéseket tesz az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás feltételrendszerének megteremtésére és a társadalom ellenálló képességének erősítésére. Mindkét fél közös bioenergetikai programok megvalósítását szorgalmazta, elsősorban a tudástranszfer (főként szakemberképzés) és a technológiai transzfer területén - zárul a közlemény.</p>
A minisztérium közleménye szerint a tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a klímapolitika területén növelni kell az alkalmazkodási kapacitást. Az elmúlt időszakok hurrikánjai, hőhullámai, áradásai, belvíz problémái és sárlavinái bebizonyították, hogy még a magas jövedelmű országok sincsenek megfelelően felkészülve a szélsőséges időjárási események káros hatásainak kivédésére.
Mint írják, Liselott Hagberg megosztotta a svéd kormány közösségi, önkormányzati biomassza-alapú fűtési rendszerek létrehozásában és az okos hálózatok területén szerzett tapasztalatait. Az ún. smart grid rendszerek alkalmazásával évszakonként vagy napszakonként eltérő fogyasztói tarifák alakíthatók ki, és ez hosszútávon a felesleges fogyasztás mérséklődéséhez vezethet. Beszámolt arról is, hogy Svédország milyen intézkedéseket tesz az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás feltételrendszerének megteremtésére és a társadalom ellenálló képességének erősítésére. Mindkét fél közös bioenergetikai programok megvalósítását szorgalmazta, elsősorban a tudástranszfer (főként szakemberképzés) és a technológiai transzfer területén - zárul a közlemény.</p>