Lehet, hogy hiába vizsgáltatja az oktatási tárca új szakképzési helyettes államtitkára a Nemzeti Szakképzési Intézet, illetve az Idea Lab Kft. közötti szerződést, mely a szakképzéssel kapcsolatos PR-feladatok ellátásáról szól. Mint ismert e szerződés miatt kellett távoznia Sári Lajos korábbi helyettes államtitkárnak. Az Idea Lab a botrány ellenére három évre szóló szerződést kötött például a Westend City Centerrel, amit csak tízmilliók kifizetésével lehetne felbontani - írja az Index internetes hírportál.
Referenciák nélkül nyert egy 555 millió forintos közbeszerzési pályázatot az Idea Lab Kft. - adta hírül elsőként az Index. A cégnek egy évente tízszer megjelenő szakképzési lapot, honlapot, egy bevásárlóközpontban kialakítandó információs pontot, valamint nyomdai munkákat kellene teljesítenie az összegért. A feladatok ellátására nyílt közbeszerzést hirdetett a Nemzeti Szakképzési Intézet, ennek ellenére a pályázatra csak az idea Lab Kft. jelentkezett.
A cégről az Index kiderítette, hogy az több szálon köthető ahhoz a Németh János üzletemberhez, akivel Sári Lajos szakképzési helyettes államtitkár együtt utazott a manchesteri BL-döntőre. A szabad demokraták volt pártigazgatója az összeférhetetlenséget feltáró írásunk után leköszönt, ezzel azonban nem ért véget az Idea Lab-sztori.
Sztárok a szakképzésről
A cég időközben ugyanis elkészítette a Szakmalap című kiadványt, mely a szakképzésben résztvevő tanároknak, diákoknak szól, illetve a szakképzést hivatott népszerűsíteni. A harminc szám előállítását az Index információi szerint közel százmillió forintért vállalta a cég, ami annak ismeretében, hogy a hasonló példányszámú lapok mennyibe kerülnek, nem nevezhető olcsónak. Az évi tíz megjelenésre tervezett folyóirat első száma ugyanakkor a szakképzés helyett sztárokról, az egészséges életmód népszerűsítéséről, illetve <i>a szakképzésben résztvevő, többnyire hátrányos helyzetű családból származó diákok tanulmányaihoz kevéssé köthető snowbordozás rejtelmeiről szól.</i>
Még és majd
Jakab János, az új szakképzési helyettes államtitkár az Indexet biztosította arról, hogy egyelőre egyetlen forintot sem kapott a cég, ám az elvégzett munkáért a szerződés alapján mindenképpen fizetni kell majd. Az államtitkár arra a felvetésünkre, hogy szerződést bontanak-e, úgy válaszolt: szakértők vizsgálják a lehetséges lépéseket.
Hároméves szerződés a Westenddel
Bonyolítja a helyzetet, hogy a pályázatnyertes vállalkozás időközben szerződést kötött a Westend City Centerrel, melyet határozott időre, konkrétan három évre kötöttek. A Westend üzemeltetési igazgatója szerint ha felbontanák a szerződést, az tízmilliós nagyságrendű kötbér kifizetését vonná maga után. A bevásárlóközpontban ugyanis 650 euróba kerül évente egy négyzetméternyi üzlethelyiség bérlete, de ebben benne foglaltatnak az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek is.
Bár arról az Index nem kapott felvilágosítást, hogy mekkora üzlethelyiséget bérelt a vállalkozás, ha ennek mérete például száz négyzetméter volna, az azt jelenti, hogy napi áron évi valamivel több mint 17 millió forint volna a bérleti díj, ez három évre számolva 51 millió forint, ami csekély összeg ahhoz képest, hogy a szakmapont működtetésére az Ide Lab 240 millió forintot szánt három évre.
Százmillióval drágább szakmapont
Hegedűs Gábor a cég ügyvezetője a konkrét összeg említése nélkül korábban úgy nyilatkozott, hogy a legnagyobb tétel a megbízási díjból az információs pont megnyitása és működtetése, de a 240 millió forint az általa elmondottak alapján irreális összegnek tűnik. Hegedűs ugyanis azt közölte: az információs pont megnyitását drágítja, hogy meg kell tervezni az arculatát és egy-egy rendszergazda mellett három-négy személyt is foglalkoztatni kell, valamint, hogy egy bevásárlóközpontban kell felállítani. Ha a szakmapont dolgozóinak fizetése közterhekkel együtt személyenként havi 400 ezer forint, a bérköltség akkor sem haladja meg három évre a 84 millió forintot. A bérleti díj és a bérek költsége túlzó becslés esetén is legalább 100 millió forinttal több, mint ami reális volna.
Mérlegelik, mi olcsóbb
Az Index információi szerint az oktatási tárcánál a vizsgálódás eredményétől teszik függővé, hogy milyen módon rendezzék az egyre kínosabbá váló Idea Lab-ügyet, és mérlegelik majd mi olcsóbb: felbontani a szerződést, vagy sem. A megállapodást egyébként csak közös megegyezéssel lehetne felbontani, mivel a feladatokra rendelkezésre áll a költségvetési forrás, így nincsen jogi lehetőség annak felmondására az érintett vállalkozás nélkül.
<i>Forrás: Bogád Zoltán/Spirk József, Index</i>