A görögöknek nem az adósságuk felét, hanem a bankok felé fennálló adósságuk ötven százalékát engedték el - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a Hír Tv Péntek 8 című műsorában.
A bankok feltőkésítésével kapcsolatban Martonyi hangsúlyozta: ezt a pénzt részben meg fogják kapni a részvényesektől és részben a tagállamoktól. Ezzel összefüggésben kiemelte: ugyanakkor született egy közösségi döntés arról is, hogy az európai anyabankoknak gondoskodniuk kell arról, hogy más országokban lévő leánybankjaik is megfelelő finanszírozáshoz jussanak.
Az egész válság arról szól: hogyan lehet a pénzügyi szolgáltatások piacát rendbe tenni – mondta, hozzátéve: ez egyrészt felügyeletet, másrészt szabályozást és szankciókat is jelent. Ez a kérdés nem speciális magyar ügy, globális szinten is megjelenik – hangsúlyozta Martonyi.
Az alapvető probléma az, hogy lényegesen kisebb mértékben, de minden európai ország azt tette, mint Görögország. Azaz tartósan többet költött, mint amennyit megtermelt – fejtette ki a politikus.
Gazdaságilag ez nem népszerűségi kérdés, egyszerűen törékenyek vagyunk, elsősorban a devizaadósságok miatt. „Nekünk ezt a kockázati tényezőt ki kell kapcsolnunk”. Egyébként pedig, ha kredibilis a 2012-es költségvetés és mindenkit meg tudunk győzni arról, hogy 2,5 százalék lesz jövőre a hiány, akkor ez a fajta bizalmatlanság változni fog - válaszolta Martonyi arra a felvetésre, hogy az európai országok közül talán egyedüliként csökkentette hazánk államadósságát, és nem kér senki segítségéből, ehhez képest mégis az egyik legnépszerűtlenebb ország Európában.
Nem volt stratégiai cél a BT-tagság
Az ENSZ BT-tagság nem volt stratégiai cél, pusztán eszköze a globális nyitásnak – fogalmazott Martonyi. A külügyi tárca vezetője kifejtette: Szlovéniának és Magyarországnak is mérsékeltebb esélye volt a tagság elnyerésére. Ezt tovább erősítette a jelenlegi helyzet – utalt Martonyi a közel-keleti változásokra.