Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását kezdeményezte a december 16-tól december 23-ig tartó időszakra a közigazgatási és igazságügyi miniszter.
Navracsics Tibor a házelnöknek írt levelében kiemelte: az ülésszak megtartása elsősorban a jövő évi költségvetés elfogadása érdekében szükséges. Kitért arra is, hogy a mellékletben szereplő további előterjesztések tekintetében a szavazások, vagy a részletes vita februárra történő halasztása esetén a javasolt jogi szabályozás csak később léphetne hatályba, és ez különös tekintettel az alaptörvény január 1-i hatályba lépésére, számos problémát okozhat a jogalkalmazásban, fontos kormányzati célok késedelmes megvalósítását eredményezhetné.
Jelezte azt is, hogy bár most ok nem látszik rá, de ha elengedhetetlenül szükséges a kormány, később más előterjesztések rendkívüli ülésszakon történő megtárgyalását is kezdeményezheti, kiegészítve a most megjelölt napirendet. A mellékletben a szakminiszter huszonegy elfogadandó és tárgyalandó előterjesztést jelöl meg. A költségvetés mellett többi között a jegybankról, a nemzeti vagyonról szóló, valamint az alaptörvénnyel összefüggő törvények módosítását, a köznevelési, a szakképzési, és felsőoktatási törvényeket. Tárgyalnák még a pénzügyi stabilitásról, az államháztartásról, a befektetési alapkezelőkről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségek jogairól szóló jogszabályokat is.