Az Alkotmánybíróság (Ab) nagyon fontos új jogkört kapott január elsejétől – mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottságának tagja pénteken a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. A politikus ismertette: az alapjogi bíráskodás bevezetésének értelmében ezentúl minden egyedi ügyben is az Alkotmánybírósághoz fordulhat bárki, aki úgy gondolja, alkotmányos alapjogi sérelem érte az eljárás során, akár a bírói döntés eredményeképpen.
Az utólagos lehetőségével a jövőben a kormány, a parlamenti képviselők 25 százaléka, illetve az alapjogi biztos élhet – mondta az előző gondolat kapcsán Gulyás Gergely, aki a Németországgal vont párhuzamot. Az új rendszer előnyeiről szólva hangsúlyozta, akinek jogi érdeke van, plusz jogosultságot kap a jövőben, és a bírósági döntést is felülvizsgáltathatja Alkotmánybírósággal.
Az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban a fideszes honatya elmondta, nem tartalmi okai volt annak, hogy Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvényt; az Ab a házszabály megsértése miatt mondta ki a közjogi érvénytelenséget. Miután a jogszabályban az utolsó pillanatban jelentős módosítások történtek, az eljárást tartotta alkotmánysértőnek a testület.
Arról is beszélt, február végéig fenntartják a jogi státuszát annak a 72 egyháznak, amely eddig bejegyzési kérelemmel fordult az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságához, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy senkit ne érjen sérelem.