A még hatályos alkotmány alapján utasította el a házbizottság a Jobbik népszavazási kezdeményezését az új alaptörvényhez fűződő átmeneti rendelkezésekről és az új egyházügyi törvényről, mondván, hogy népszavazást a képviselők legalább egyharmada indítványozhat.
[' \t\t \t\tEzt Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke közölte a házbizottság pénteki ülése után.\xa0A Jobbik tudomásul veszi a döntést, de Vona Gábor, a párt elnök-frakcióvezetője hangsúlyozta: súlyos hibának tartják, hogy az ország leendő alaptörvényéről nem lesz népszavazás.', 'A házszabály értelmében bármely képviselő élhet a megerősítő népszavazás indítványozásának lehetőséggel a parlament által már jóváhagyott, de még ki nem hirdetett előterjesztések esetében. Az alkotmány viszont úgy rendelkezik, hogy mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy százezer választópolgár kezdeményezésére rendelhet el az Országgyűlés.
\xa0\xa0\xa0
A házbizottság ülését Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatára hívták össze. A politikus ügyrendi felszólalásában azt mondta, amennyiben a Ház az átmeneti rendelkezések esetében támogatja a népszavazás kiírását, akkor az eltolja az új alaptörvény hatályba lépését, míg az egyházügyi törvény esetében a "bizniszegyházak" jövőre is több milliárd forintos támogatáshoz juthatnak.', 'Mint mondta, a Jobbikot így "nyilvánvalóan az 1949. évi kommunista alkotmány és a bizniszegyházak támogatása mozgatta" a régi szabályok hatályban tartásakor.\xa0A házbizottság tanácskozása alatt a Jobbik kétszer is szünetet kért, hogy - mint azt Vona Gábor elmondta - mérlegeljék a kialakult helyzetet. Közölte azt is, hogy a Fidesz kérte a népszavazási kezdeményezésük visszavonását.\xa0A házbizottság ülése után folytatta munkáját az Országgyűlés.']