A Magyar Nyelv Hete

2002. március 18. · eredeti forrás

A Magyar Nyelv Hete országos eseményeit Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, a TIT országos szövetségének elnöke nyitotta meg hétfőn Kaposvárott. Mint hangsúlyozta: biztos abban, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként, kultúrájával és tudásával egyenrangú társa lesz az európai nemzetek közösségének.

Vizi E. Szilveszter egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió nem csak az államok, hanem "kultúrnemzetek" közössége is, amelyben nekünk egyszerre kell magyarnak lenni és európainak.

A magyar nyelv ápolásának és megőrzésének fontosságáról szólva emlékeztetett arra, hogy voltak akik nyelvünk elsorvadását jósolták - a XIX. század elejéig hazánkban a latin volt a hivatalos nyelv, s 1830-ban Pest lakosságának kétharmada németül beszélt -, ez azonban téves előrejelzésnek bizonyult, ma 15 millióan beszélik a nyelvünket.

Vizi E. Szilveszter rámutatott: közös nyelv nélkül nemzetről sem lehet beszélni, ezért egy nemzet számára fontos - tette hozzá-, hogy ne koptassa, ne hanyagolja el anyanyelvét.

Grétsy László A szaknyelvek megújításáért címmel tartott előadásában témaválasztását azzal indokolta, hogy az utóbbi években a tudományos és a gazdasági életben ugrásszerűen megnőtt a különböző szakterületek által használt idegen - főként angol - szakszavak használata.

A nyelvészprofesszor anyanyelvünk megőrzése érdekében egyrészt fontosnak nevezte a szaknyelvi szókincs "magyarítását", másrészt, hogy ebben a nyelvészek és az érintett szakterületek művelői közösen vegyenek részt.

Megítélése szerint a magyar nyelv ma éppúgy kiemelten védelemre szorul, akár a reformkorban, mivel most is nagy hatással van rá a külső környezet, s az idegen szakszavak léte, amelyek túlzott elterjedését csak a szaknyelv megújításával lehet megakadályozni.

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2