Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden a budapesti Balassi Intézetben átadta a Pro Renovanda Cultura Hungariae Program újonnan felállított szakmai kuratóriuma tagjainak megbízólevelét.
Navracsics Tibor az ünnepségen elmondta, amikor egy új program indul útjára, egy újjászületésnek lehetünk szemtanúi. Felidézte: 22 éve, amikor az alapítvány megkezdte működését, a legfőbb cél az volt, hogy Magyarország kultúráját megújítsa, hogy az reneszánszát élhesse.
A kultúra biztosítja a nemzet életben maradását, újjászervezi azt - folytatta Navracsics Tibor, majd hozzátette: ebből táplálkozik Kelet-Európa is. Ez a program akkor lesz sikeres, ha hozzájárul a magyarság újjászületéséhez - húzta alá a miniszter.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: itt egymásra épülő programokról van szó, amelyek speciális területeket fognak össze. A kultúrának a heterogenitásban van ereje, mi magyarok is sokszínűek vagyunk, de ebből áll össze az az egész, amely a magyarságot adja - fűzte hozzá Navracsics Tibor.
Ha földrajzi egységünket nézzük, akkor is azt mondhatjuk, hogy sokszínűek vagyunk, hiszen itt, Közép-Európában magyarok, szlovákok, horvátok, románok és más nemzetiségek élnek egymás mellett több évszázada és ez az egymás mellett élés, még ha időnként konfliktusokkal is jár együtt, mindenképpen a közép-európai térség erősségét adja – jelentette ki Navracsics Tibor.
A kulturális program célja, hogy ezt az erőt megsokszorozza azokkal a támogatási rendszerekkel, pályázatokkal, amelyek rendelkezésére állnak – húzta alá a miniszterelnök-helyettes hozzátéve, a mostani program Glatz Ferenc akadémikus, történészprofesszor, a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány alapítója által kijelölt nyomvonalon kíván haladni: egy erős Közép-Európát és egy erős magyarságot kíván a jövőben látni.
Tudjuk, hogy mindkettő az erős helyi közösségeken alapul. Ebből adódóan azok a pályázati és ösztöndíj lehetőségek, kutatómunkák, amelyek a program keretein belül indulnak, reményeink szerint hozzá fognak járulni ahhoz, hogy mind a helyi, mind a nemzeti, mind a földrajzi közösségek egymással összefogva munkálkodjanak egy erősebb magyarságért, egy erősebb Közép-Európáért, ezáltal egy erősebb Európáért.
<span id="ctl05_lbBody">A Pro Renovanda Cultura Hungariae Program főkuratóriumának elnöke Sokcsevits Dénes egyetemi tanár, tagja Forrai Tamás pedagógus, Czibere Károly közgazdász, Berecz András Kossuth-díjas népdalénekes és Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy.
A Dunatáj szakkuratórium elnöke Kiss Gy. Csaba történész, tagja Ress Imre Balkán-szakértő és Vetési László református lelkész. A közép- és felsőfokú tehetséggondozásért, a kollégiumi művelődés támogatásáért felelős szakkuratórium elnöke Maruzsa Zoltán egyetemi adjunktus, tagja Bojárszky András, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke és Szendrei Ákos, a Debreceni Egyetemi Hatvani István Szakkollégiumának szaktanára.</span>
<span id="ctl05_lbBody">A települési identitásért és a népművészeti tevékenységek támogatásáért felelős szakkuratórium elnöke Horváth Viola, a Magyar Művelődési Intézet határon túli referense, tagja Joós Tamás, a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ igazgatója és Dala Sára népmesekutató. Az egyházak művelődési örökségével kapcsolatos kulturális tevékenységek támogatásáért felelős szakalapítvány elnöke Tombor László, a Baár-Madas Református Gimnázium igazgatója, tagja Rábai László főapáti titkár és Kertész Botond levéltáros.</span>
<span id="ctl05_lbBody">A zenei jellegű művelődési rendezvények támogatásáért felelős szakkuratórium a Kodály Zoltán emlékére szakalapítvány feladatait látja el, elnöke Gráf Zsuzsa, az Angelica Leánykar vezetője, tagja Gerenday Ágnes zeneművészeti referens és Érdi Márta televíziós szakember.</span>
<span id="ctl05_lbBody">Háttér
A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványt 1990 elején alapította az akkori művelődési miniszter, Glatz Ferenc. Az alapítvány célja a közoktatás, a felsőoktatás, a kutatás, kultúra, közművelődés aktuális feladatainak támogatása volt.
A Pro Renovanda Cultura Hungariae Program keretében öt különböző témakörben (</span>a "dunatáji" népek kutatása, a köz- és felsőoktatásban működő kollégiumok tehetséggondozása és kollégiumi művelődés<span id="ctl05_lbBody">, </span>települési identitás és népművészeti tevékenységek, egyházak művelődési örökségével kapcsolatos kulturális tevékenységek, zenei jellegű művelődési rendezvények<span id="ctl05_lbBody">) nyilvános, országos és határon túli közművelődési pályázatok meghirdetésére kerül sor.
Az alapítvány kuratóriuma 1993 óta a magyar kultúra napján díjakat ad át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyiségeknek.</span>