A pedagógusok életpályamodellje nem pusztán béremelésről szól, hanem arról, hogy a kormány befektet az oktatás színvonalának emelésébe – jelentette ki Gloviczky Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az m1 Ma reggel című műsorában.
[' \t\t \t\tA közoktatási törvény hivatalosan idén szeptemberben lép életbe, de nagyon kevés olyan passzusa van, mely közvetlenül érinti az iskolákat. Ilyen a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetése, ami azt jelenti, hogy az első, az ötödik és a kilencedik osztályban lesz több testnevelés óra szeptembertől.', 'Az óvodákban szakadékátugrás következik: az oktatás átalakításának egy keveset hangsúlyozott, de annál markánsabb pontja a kötelező óvodáztatás bevezetése. Ennek komoly infrastrukturális akadályai vannak, ezért csak 2014-ben lépne életbe ez a rendszer. Az iskolai oktatásnak az egyik legkomolyabb feltételhiánya az, hogy nem előzi meg az ország egészében megfelelő óvodai felkészítés. Ma a mérések szerint a gyermekek úgy kerülnek iskolába, hogy már alsó tagozaton akár 4-5 évnyi szociális vagy akár mentális különbséget halmoznak fel. Az iskola pedig képtelen arra, hogy kompenzáljon ilyen eltéréseket – magyarázta az oktatáspolitikus.
\tBeszélt arról is, hogy eddig gyermeklétszám alapján finanszírozták az oktatást, a fenntartók azért abban voltak érdekeltek, hogy növeljék azt, és mindez egészen abszurd helyzetekhez vezetett. Ezért változik az állam és az önkormányzatok szerepmegosztása: a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők bérét az állam finanszírozza a kincstár felől, a többi munkaerőt pedig a fenntartó.</p>\tÚgy vélte: szinte a rendszerváltozás óta nem létezett központi tanterv, ami a tankönyvben volt ad hoc, azt tanították. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közbeszédben szereplő 10 százalékos játéklehetőség félreértelmezése a helyzetnek, hiszen az alaptanterv az alapórák alapanyagát határozza meg, és ezenkívül a kerettantervek és a helyi tantervek még legalább másfélszer ennyi órában választhatnak specializációkat, tagozatokat, vagy bármilyen helyi sajátosságot.</p>']
Beszélt arról is, hogy eddig gyermeklétszám alapján finanszírozták az oktatást, a fenntartók azért abban voltak érdekeltek, hogy növeljék azt, és mindez egészen abszurd helyzetekhez vezetett. Ezért változik az állam és az önkormányzatok szerepmegosztása: a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők bérét az állam finanszírozza a kincstár felől, a többi munkaerőt pedig a fenntartó.
Úgy vélte: szinte a rendszerváltozás óta nem létezett központi tanterv, ami a tankönyvben volt ad hoc, azt tanították. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közbeszédben szereplő 10 százalékos játéklehetőség félreértelmezése a helyzetnek, hiszen az alaptanterv az alapórák alapanyagát határozza meg, és ezenkívül a kerettantervek és a helyi tantervek még legalább másfélszer ennyi órában választhatnak specializációkat, tagozatokat, vagy bármilyen helyi sajátosságot.