A munkahelyteremtéssel összefüggő nemzeti konzultáció indul. A 16 kérdésből álló kérdőív tartalmát és a konzultáció menetét Szijjártó Péter ismertette szerdai sajtótájékoztatóján.
Felidézte a szociális és a nyugdíjas konzultációkat is, melyek eredményeként bevezették a védett kor intézményét, befagyasztották a rezsiköltségeket, illetve a devizahitelesek hitelcsapdából való kimentése érdekében is számos lépés történt. Szijjártó Péter leszögezte, a kormányzás alappillérei továbbra is szilárdak maradnak: 5 millió embernek kell dolgoznia, és a közterheket méltányosan kell elosztani.
A munkahelyteremtéssel összefüggő nemzeti konzultáció kérdőívét összesen 8 millió 202 ezer fő kapja meg. A költség személyenként összesen 105 forint, mely egyhatoda egy népszavazás költségének. Május 29-én százezer embernek már kipostázták a kérdőíveket, június 24-e pedig az utolsó kézbesítési nap. A politikus arra kér mindenkit, hogy augusztus 20-ig küldjék vissza a kérdőíveket. A képviselő szerint a folyamatos feldolgozásnak köszönhetően az első statisztikai adatok már augusztus végére rendelkezésre állnak majd. A politikus aláhúzta: statisztikai adatbázis jön létre, a személyes adatokat tartalmazó hozzájáruló nyilatkozatokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala elkülönítetten kezeli a feldolgozás során. A személyes adat és a politikai vélemény nem találkozik egymással – fűzte hozzá.
A kormány 16 gazdasági kérdésben várja az emberek álláspontját, melyek alapvetően a munkahelyteremtéshez kapcsolódnak. A kérdések között szerepel, hogy a magyar kisvállalkozásoknak lehetősége legyen-e az átalány adózásra, legyen-e adó-és járulékmentes a nyugdíjas korú dolgozók bére, a gyermekes családoknak járó szocpolt személyautó vásárlására is kiterjesszék-e, a nagyvállalatok és a bankok továbbra is részt vállaljanak-e a méltányos köztehermegosztási rendszerben. Van kérdés a nők, különösen a kisgyermekes anyukák munkába állásának támogatására vonatkozóan, valamint a minimálbér folyamatos emelése tárgyában. Vonatkozik kérdés arra is, hogy kell-e adókedvezményt kapniuk az új munkahelyeket teremtő cégeknek, továbbá a fiatalok elhelyezkedésének támogatásáról, a szabad vállalkozási zónák kialakításáról, a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatok visszaszorításáról is megkérdezik az embereket.
A kérdések között szerepel, hogy a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat biztosító cégek törekedhetnek-e üzleti haszonra, vagy köztulajdonban kell-e tartani őket. Vonatkozik kérdés a szociális szövetkezetek működtetésére, a devizahitelesek megmentése érdekében meghozandó további lépésekre, a cafeteria készpénzben történő kifizetésére, a luxuscikkek magasabb, a létfenntartáshoz szükséges cikkek pedig alacsonyabb áfakulcsára, a nyugdíjak reálértékének a megvédésére.
[' \t\t \t\tArra kérnénk minden magyar embert, hogy töltsék ki a kérdőívet, válaszoljanak a kérdésekre, és folytassuk a kormányzásnak azt a formáját, amit eddig folytattunk: hogy a legfontosabb, az ország jövőjét meghatározó kérdésekben az emberek véleményére támaszkodhatunk, és olyan döntéseket hozhatunk, amelyet az emberek döntő többségükben támogatnak – jelentette ki Szijjártó Péter.', 'A miniszterelnök szóvivője újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, a válságadók három évre kerültek bevezetésre. Ugyanakkor azt is világossá tettük, hogy az üzleti szférának, az államnak és a családoknak közösen kell viselniük a jelenlegi nehéz helyzet terhét– fűzte hozzá. A konzultációs kérdőív áfára vonatkozó kérdéséről elmondta, véleménye szerint „az volna a helyes a méltányos közteherviselés szempontjából”, ha az áfát többkulcsossá lehetne tenni. Továbbra sem változott az az álláspontunk, hogy a luxuscikkek adóztatása a jelenleginél magasabb adókulccsal is elképzelhető, úgy, hogy közben a létfenntartáshoz alapvető cikkek terhét pedig jelentősen könnyítsük – szögezte le. Emlékeztetett arra, hogy a kormány adópolitikai koncepciója alapján a munkát terhelő adókat csökkentik, és „az adópolitika fókuszát sokkal inkább a fogyasztási, forgalmi típusú adókra helyezzük át”.
']
Augusztus végére lesz eredménye a nemzeti konzultációnak, és amennyiben ez változtatásokat tesz szükségessé bizonyos jogszabályokban, akkor azokat a változtatásokat meg fogjuk lépni – zárta szavait Szijjártó Péter.