Akaratlanul is a magyarországi szélsőjobbot erősíti a nyugat-európai sajtó azokkal a Magyarországra vonatkozó bírálatokkal, amelyek túllépnek a tárgyszerűség határán - fejtette ki Gulyás Gergely fideszes parlamenti képviselő pénteken Berlinben.
Az új alaptörvényt azért kellett megalkotni, mert 2010-re kiábrándultság lett úrrá az országon és elenyészett az állami intézményekbe vetett bizalom. Az alkotmány nem rendezte át gyökeresen az államot, "az államszervezet folyamatosságot mutat", célja az intézmények megerősítése, ezért a sikerét majd azon lehet lemérni, hogy erősödött-e a bizalom az intézmények iránt - fejtette ki Gulyás.
Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő egyebek között azt hangsúlyozta, hogy az új alkotmány az első sorával "egyesíti a magyarokat", hiszen az megegyezik a Himnusz első sorával, a Himnusz pedig "minden magyar számára alapvető és közös és nem diszkriminatív". Szájer a kormány tevékenységére vonatkozó külföldi bírálatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: sokszor olyasmit kérnek számon a magyarokon, amit a bírálók magukra nézve nem tartanak kötelezőnek. Ez a kettős mérce elfogadhatatlan és "végtelenül felháborító". Ha "Guantánamón lehet foglyokat bírósági eljárás nélkül fogva tartani, akkor az az ország legalább eressze kicsit lejjebb a hangját, amikor a magyar bírósági rendszert vizsgálja" - mondta Szájer mintegy 80 fős - többnyire németekből álló - hallgatóság előtt.
A Gespräche über das Grundgesetz Ungarns (Beszélgetések Magyarország alaptörvényéről) című kötet Ablonczy Bálint újságíró Szájer Józseffel és Gulyás Gergellyel készült interjúit, valamint az alkotmány német fordítását tartalmazza. A 234 oldalas kötetet az Elektromédia Kft adta ki.