Általános vitára alkalmasnak ítélte az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfői ülésén valamennyi általa tárgyalt törvényjavaslatot, köztük az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokra vonatkozót, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szólót.
<span id="ctl05_lbBody">A bizottság támogatta az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosítások, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását. </span><span id="ctl05_lbBody">Vattai</span><span id="ctl05_lbBody"> Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) osztályvezetője a bizottsági ülésen ismertette: a kormány az egészségügyi dolgozók bérének fejlesztése és az ellátás színvonalának növelése érdekében egyes termékekre vonatkozóan a jövedéki adó és a népegészségügyi termékadó módosítását javasolja, az adóemelés nyomán 55 milliárd forint bevételre számítanak, ebből 40 milliárd forint a dohánytermékek adójának növeléséből származik.
A 98 és 90 százalékos társadalombiztosítási támogatást élvező gyógyászati segédeszközök áfája 5 százalékra csökkenhet
Olyan termékek adómértékét emelik, amelyeknek a fogyasztása fokozott egészségügyi kockázatot jelent - például dohánytermékek, alkoholok, energiaital -, így a javaslat nemcsak többletforrást jelent az egészségügy számára, hanem a növekvő árak révén enyhülhet az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége is. A törvényjavaslat indítványozza emellett az LPG (autógáz)adómértékének emelését is. A népegészségügyi termékadó is módosul, a gyártók ugyanis az energiaitalok definícióját kijátszották azzal, hogy egyes összetevőket kihagytak, így már nem volt adóköteles a termék.
A törvényjavaslat emellett a 98 százalékos és 90 százalékos társadalombiztosítási támogatást élvező gyógyászati segédeszközök áfáját 27-ről 5 százalékra kívánja csökkenteni. A készpénzfizetések korlátozására pedig alacsonyabb összeghatárt határoz meg, 5 millió helyett 1,5 millió forintot, ami kellőképpen magas ahhoz, hogy a feketegazdaság visszaszorítását szolgálja - ismertette az osztályvezető.
Átültetik a magyar jogba a Gender irányelvvel kapcsolatos bizottsági iránymutatást
Általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is. Zsarnóci Csaba, az NGM helyettes államtitkára a pénzügyi törvénycsomagból kiemelte: a prospektus, illetve a transzparencia - a nyilvános forgalomba hozatalkor közzéteendő tájékoztató, illetve a tőzsdén forgó értékpapírok kibocsátóinak az átláthatóságáról szóló - irányelv magyar jogba való átültetéséről van szó.
A kötelező felelősségbiztosítások (kgfb) esetében változik a díjhirdetés módja. Átültetik továbbá a magyar jogba az Európai Unió Bíróságának az úgynevezett Gender irányelvvel kapcsolatos ítélete kapcsán kiadott bizottsági iránymutatást, amely tiltja a biztosítóknak, hogy a különbséget tegyenek a férfiak és nők tarifái között.
Kiemelt cél a gazdasági növekedés ösztönzése
Jóváhagyta a bizottság a 2012. évi költségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását is. A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a tulajdonos az Eximbanknak nyújtandó tulajdonosi kölcsönt állampapírok átadásával is teljesíthesse 2012-ben, legfeljebb 150 milliárd forint összegben.
Pleschinger Gyula, az NGM államtitkára elmondta: a kormány kiemelt célja a gazdasági növekedés ösztönzése, ennek egyik eszköze a befektetések és az életképes, a növekedés egyik húzóágazatát jelentő exportcégek támogatása. A hitelezési aktivitás csökkenése hátráltathatja a magyar gazdaság növekedését, ezért fontos, hogy az államháztartás lehetőségeihez mérten forrásokat biztosítson a magyar cégek, elsősorban a magyar gazdaság gerincét jelentő kkv-k támogatásához - fejtette ki.
A törvényjavaslatban foglaltaknak az államtitkár szerint nincs közvetlen költségvetési hatása, ugyanakkor a tulajdonosi kölcsön nyújtásának vannak elszámolási vonatkozásai, illetve hatást gyakorol az államadósságra. A megalapozott kölcsönnyújtás finanszírozási célú pénzügyi műveletnek minősül, így nem képez költségvetési kiadási tételt, ezért nem növeli a hiányt sem.
Pleschinger: Nincs olyan forgatókönyv, amely szerint nem tudja visszafizetni a hitelt az Eximbank
Amennyiben állampapírban történik a folyósítás, akkor közvetlenül nő az államadósság, de mivel a kölcsönt 2012. december 31-i lejárattal folyósítják, az év végi államadósságot nem fogja érinteni. Amennyiben a negyedik negyedév elején megszületik az Európai Unióval és az IMF-fel tervezett megállapodás, az Eximbank reálisan piaci források bevonásával még az idén vissza tudja fizetni a hitelt. Ha a tárgyalások elhúzódnának, elméletileg akkor is van lehetőség arra, hogy akár a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), akár az Eximbank a piacról szerezzen forrást, de a feltételek akkor nyilván sokkal kedvezőtlenebbek lennének. Az államtitkár szerint nincs olyan forgatókönyv, amely szerint nem tudja visszafizetni a hitelt az Eximbank. Elmondta továbbá, hogy a mostani tőkejuttatás nagyjából felét arra használja az Eximbank, hogy az MFB-nek visszafizesse a tartozását, tehát mintegy 80 milliárd forintnyi összeget használhat fel az üzleti tevékenység bővítésére.
A költségvetési bizottság megszavazta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását is.</span></p>
<span id="ctl05_lbBody">A bizottság támogatta az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosítások, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását. </span><span id="ctl05_lbBody">Vattai</span><span id="ctl05_lbBody"> Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) osztályvezetője a bizottsági ülésen ismertette: a kormány az egészségügyi dolgozók bérének fejlesztése és az ellátás színvonalának növelése érdekében egyes termékekre vonatkozóan a jövedéki adó és a népegészségügyi termékadó módosítását javasolja, az adóemelés nyomán 55 milliárd forint bevételre számítanak, ebből 40 milliárd forint a dohánytermékek adójának növeléséből származik.
A 98 és 90 százalékos társadalombiztosítási támogatást élvező gyógyászati segédeszközök áfája 5 százalékra csökkenhet
Olyan termékek adómértékét emelik, amelyeknek a fogyasztása fokozott egészségügyi kockázatot jelent - például dohánytermékek, alkoholok, energiaital -, így a javaslat nemcsak többletforrást jelent az egészségügy számára, hanem a növekvő árak révén enyhülhet az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége is. A törvényjavaslat indítványozza emellett az LPG (autógáz)adómértékének emelését is. A népegészségügyi termékadó is módosul, a gyártók ugyanis az energiaitalok definícióját kijátszották azzal, hogy egyes összetevőket kihagytak, így már nem volt adóköteles a termék.
A törvényjavaslat emellett a 98 százalékos és 90 százalékos társadalombiztosítási támogatást élvező gyógyászati segédeszközök áfáját 27-ről 5 százalékra kívánja csökkenteni. A készpénzfizetések korlátozására pedig alacsonyabb összeghatárt határoz meg, 5 millió helyett 1,5 millió forintot, ami kellőképpen magas ahhoz, hogy a feketegazdaság visszaszorítását szolgálja - ismertette az osztályvezető.
Átültetik a magyar jogba a Gender irányelvvel kapcsolatos bizottsági iránymutatást
Általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is. Zsarnóci Csaba, az NGM helyettes államtitkára a pénzügyi törvénycsomagból kiemelte: a prospektus, illetve a transzparencia - a nyilvános forgalomba hozatalkor közzéteendő tájékoztató, illetve a tőzsdén forgó értékpapírok kibocsátóinak az átláthatóságáról szóló - irányelv magyar jogba való átültetéséről van szó.
A kötelező felelősségbiztosítások (kgfb) esetében változik a díjhirdetés módja. Átültetik továbbá a magyar jogba az Európai Unió Bíróságának az úgynevezett Gender irányelvvel kapcsolatos ítélete kapcsán kiadott bizottsági iránymutatást, amely tiltja a biztosítóknak, hogy a különbséget tegyenek a férfiak és nők tarifái között.
Kiemelt cél a gazdasági növekedés ösztönzése
Jóváhagyta a bizottság a 2012. évi költségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását is. A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a tulajdonos az Eximbanknak nyújtandó tulajdonosi kölcsönt állampapírok átadásával is teljesíthesse 2012-ben, legfeljebb 150 milliárd forint összegben.
Pleschinger Gyula, az NGM államtitkára elmondta: a kormány kiemelt célja a gazdasági növekedés ösztönzése, ennek egyik eszköze a befektetések és az életképes, a növekedés egyik húzóágazatát jelentő exportcégek támogatása. A hitelezési aktivitás csökkenése hátráltathatja a magyar gazdaság növekedését, ezért fontos, hogy az államháztartás lehetőségeihez mérten forrásokat biztosítson a magyar cégek, elsősorban a magyar gazdaság gerincét jelentő kkv-k támogatásához - fejtette ki.
A törvényjavaslatban foglaltaknak az államtitkár szerint nincs közvetlen költségvetési hatása, ugyanakkor a tulajdonosi kölcsön nyújtásának vannak elszámolási vonatkozásai, illetve hatást gyakorol az államadósságra. A megalapozott kölcsönnyújtás finanszírozási célú pénzügyi műveletnek minősül, így nem képez költségvetési kiadási tételt, ezért nem növeli a hiányt sem.
Pleschinger: Nincs olyan forgatókönyv, amely szerint nem tudja visszafizetni a hitelt az Eximbank
Amennyiben állampapírban történik a folyósítás, akkor közvetlenül nő az államadósság, de mivel a kölcsönt 2012. december 31-i lejárattal folyósítják, az év végi államadósságot nem fogja érinteni. Amennyiben a negyedik negyedév elején megszületik az Európai Unióval és az IMF-fel tervezett megállapodás, az Eximbank reálisan piaci források bevonásával még az idén vissza tudja fizetni a hitelt. Ha a tárgyalások elhúzódnának, elméletileg akkor is van lehetőség arra, hogy akár a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), akár az Eximbank a piacról szerezzen forrást, de a feltételek akkor nyilván sokkal kedvezőtlenebbek lennének. Az államtitkár szerint nincs olyan forgatókönyv, amely szerint nem tudja visszafizetni a hitelt az Eximbank. Elmondta továbbá, hogy a mostani tőkejuttatás nagyjából felét arra használja az Eximbank, hogy az MFB-nek visszafizesse a tartozását, tehát mintegy 80 milliárd forintnyi összeget használhat fel az üzleti tevékenység bővítésére.
A költségvetési bizottság megszavazta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását is.</span></p>