Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése mellett foglalt állást Kövér László házelnök az országban tett, pénteken befejeződött háromnapos látogatása során.
<span id="ctl05_lbBody">Az Országgyűlés elnökének honlapján nyilvánosságra hozott nyilatkozat szerint Kövér László arról beszélt, hogy az Európai Bizottság negyedik országjelentése alapján Macedónia egyértelműen teljesítette a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt támasztott előfeltételeket. Annak, hogy mégsem történhetett előrelépés, a kívülálló szemével kicsit "abszurd" oka van - mondta Kövér László, arra utalva, hogy névvita van Macedónia és Görögország között, s utóbbinak - ahogy más tagországoknak - vétójoga van a csatlakozással összefüggésben.
A házelnök hangsúlyozta: most úgy tűnik, hogy a probléma megfordítható és nem a névvita rövidtávon reménytelennek tűnő megoldása lesz a továbblépés feltétele, hanem a tárgyalások témáiba emelik be azt. Jelezte: a magyar álláspont is az, hogy nem a tárgyalások megkezdésének, hanem magának a csatlakozásnak kell előfeltételéül szabni a kérdés rendezését.
Példaként említette Horvátország esetét, ahol ugyancsak a csatlakozás előtt kellett megoldani azt a területi vitát, amely az ország Szlovéniával való kapcsolatát terhelte. Kövér László szólt arról is, hogy a körülbelül 30 százalékban kisebbségek lakta Macedóniában példaértékű a nemzetiségi kérdések megoldása, amely egész Európának mintául szolgálhat. A skót népszavazás kitűzésére és a katalóniai elszakadási törekvésekre utalva jelezte: a nemzetiségi kérdést Nyugat-Európában sem sikerült megnyugtató módon megoldani.
Az Országgyűlés elnöke kifogásolta, hogy az Európai Uniónak nem sikerült olyan, a tagországokra vonatkozó minimális elvárást elfogadnia, amely arra vonatkozna, hogy a nem többségi kultúrához, nyelvhez tartozók megőrizhessék és gyerekeikre, unokáikra átörökíthessék a kollektív önazonosságukat. Mint mondta, a Balkánon - ahol nem kevés vér folyt a vallási, kulturális különbségek miatt - felbecsülhetetlen a jelentősége, hogyan sikerül egy olyan modellt kialakítani, amelyben civilizáltan, békésen kezelhetik a meglévő konfliktusokat.
A házelnök úgy vélte: a nemzetiségpolitikában soha nem lesz olyan nyugvópont, amely minden problémát megold, de ez nem ok arra, hogy ne is törekedjenek rá, és a problémát a "szőnyeg alá söpörjék". Megjegyezte: Macedóniában ma nem kérdés, hogy lehet-e albán nyelvű állami egyetem, így álláspontja szerint "ami Macedóniában megilleti az albánokat, az Erdélyben is meg kell illesse a magyarokat". Kövér László szerdán kezdett hivatalos látogatásán részt vett az ország második legnagyobb városában, Bitolában Magyarország tiszteletbeli konzulátusának megnyitásán is.</span></p>
<span id="ctl05_lbBody">Az Országgyűlés elnökének honlapján nyilvánosságra hozott nyilatkozat szerint Kövér László arról beszélt, hogy az Európai Bizottság negyedik országjelentése alapján Macedónia egyértelműen teljesítette a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt támasztott előfeltételeket. Annak, hogy mégsem történhetett előrelépés, a kívülálló szemével kicsit "abszurd" oka van - mondta Kövér László, arra utalva, hogy névvita van Macedónia és Görögország között, s utóbbinak - ahogy más tagországoknak - vétójoga van a csatlakozással összefüggésben.
A házelnök hangsúlyozta: most úgy tűnik, hogy a probléma megfordítható és nem a névvita rövidtávon reménytelennek tűnő megoldása lesz a továbblépés feltétele, hanem a tárgyalások témáiba emelik be azt. Jelezte: a magyar álláspont is az, hogy nem a tárgyalások megkezdésének, hanem magának a csatlakozásnak kell előfeltételéül szabni a kérdés rendezését.
Példaként említette Horvátország esetét, ahol ugyancsak a csatlakozás előtt kellett megoldani azt a területi vitát, amely az ország Szlovéniával való kapcsolatát terhelte. Kövér László szólt arról is, hogy a körülbelül 30 százalékban kisebbségek lakta Macedóniában példaértékű a nemzetiségi kérdések megoldása, amely egész Európának mintául szolgálhat. A skót népszavazás kitűzésére és a katalóniai elszakadási törekvésekre utalva jelezte: a nemzetiségi kérdést Nyugat-Európában sem sikerült megnyugtató módon megoldani.
Az Országgyűlés elnöke kifogásolta, hogy az Európai Uniónak nem sikerült olyan, a tagországokra vonatkozó minimális elvárást elfogadnia, amely arra vonatkozna, hogy a nem többségi kultúrához, nyelvhez tartozók megőrizhessék és gyerekeikre, unokáikra átörökíthessék a kollektív önazonosságukat. Mint mondta, a Balkánon - ahol nem kevés vér folyt a vallási, kulturális különbségek miatt - felbecsülhetetlen a jelentősége, hogyan sikerül egy olyan modellt kialakítani, amelyben civilizáltan, békésen kezelhetik a meglévő konfliktusokat.
A házelnök úgy vélte: a nemzetiségpolitikában soha nem lesz olyan nyugvópont, amely minden problémát megold, de ez nem ok arra, hogy ne is törekedjenek rá, és a problémát a "szőnyeg alá söpörjék". Megjegyezte: Macedóniában ma nem kérdés, hogy lehet-e albán nyelvű állami egyetem, így álláspontja szerint "ami Macedóniában megilleti az albánokat, az Erdélyben is meg kell illesse a magyarokat". Kövér László szerdán kezdett hivatalos látogatásán részt vett az ország második legnagyobb városában, Bitolában Magyarország tiszteletbeli konzulátusának megnyitásán is.</span></p>