1956-ban a magyar nemzet megmaradása volt a tét, az emberhez méltó élet biztosítása volt a cél, és a nemzet önbecsülése forgott kockán, ezért nem számított a túlerő - mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója vasárnap Budapesten, a XVIII. kerületi 1956-os emlékmű avatóján. Az eseményen készült képeink itt megtekinthetők.
<span id="ctl05_lbBody">Schmidt Mária szerint 1956-ban nem lehetett realistának lenni, mert az a biztos pusztuláshoz, az önfeladáshoz vezetett volna. Hangoztatta, a magyarok szabadság nélkül nem tudnak élni, és a történelemben akárhányszor is fosztották meg attól, előbb-utóbb mindig visszaszerezték; ha kellett harcoltak, ha kellett meghaltak érte. Felidézte, hogy a forradalom, a szabadságharc, a "nemzeti felszabadító háború" mindössze két hétig tartott, mégis megrengette a világot. Hozzátette: 1956 után nem lehetett nem tudomásul venni, hogy a Szovjetunió fennhatóságai alatt álló országokban az emberek totális diktatúrában élnek.</span>
<span id="ctl05_lbBody">A most átadott - több száz bazaltkockából álló, hatalmas kőtömböt formázó - Hargita téri emlékműnél koszorút helyezett el a kormány nevében Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, a főváros nevében Tarlós István főpolgármester, a THM nevében Schmidt Mária, a kerület nevében Ughy Attila, valamint 1956-os szervezetek képviselői.</span>