Magyarország európai uniós csatlakozásának történetét ismertető könyvet mutattak be csütörtökön Budapesten. Martonyi János külügyminiszter és Kovács László (MSZP) korábbi tárcavezető is úgy véli, hogy a Vissza Európába - Rögös úton című kötet részletes, megkerülhetetlen forrás.
<span id="ctl05_lbBody">Hargita Árpádné - a tagsághoz vezető tárgyalásokon a kezdetektől részt vevő szakértő - könyvét az Európai Bizottság magyarországi képviseletén mutatták be, az Európai Tanács koppenhágai, a magyar EU-csatlakozási tárgyalásokat lezáró ülésének 10. évfordulóján.
Martonyi János az eseményen a magyar csatlakozási folyamattal kapcsolatban kijelentette: a közép-európai együttműködésnek már akkor is jelentős volt a szerepe. Korábban nem lehetett azt előre látni, hogy a visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) az EU-n belül ilyen határozott, hatékony együttműködési forma lesz - idézte fel. Hozzátette, annak idején sok volt a találgatás arról, hogy miért jött létre, és mennyi ideig maradhat fenn a V4, és arra, hogy ilyen nagy érdekérvényesítő erővel fog bírni, nem lehetett számítani.
A külügyminiszter annak a jelentőségét is kiemelte, hogy a pártok között konszenzus övezte a magyar csatlakozási kérelem benyújtását. Úgy véli, az elején lassan indultak meg a tárgyalások, és 2001-ben, a svéd elnökség alatt történt az áttörés. Akkor fontos kérdéseket - például a környezetvédelem és a munkaerő-áramlás ügyét - sikerült rendezni - emlékeztetett. Hangsúlyozta, ma Magyarország a nyugat-balkáni bővítés egyik legnagyobb támogatója, és ezt a szerepet a 2004-ben csatlakozó országokat pártoló Finnországtól, Dániától és Svédországtól vette át, hogy "fejezzük be az EU bővítését".
Martonyi János azt hangoztatta, hogy megkerülhetetlen forrásanyag a könyv, egyúttal visszaemlékezés, amely színesíti és hitelesíti a munkát. Úgy fogalmazott, a stratégiai kérdésekben általában ma is egyetértés van a pártok között, és csaknem minden uniós tagállamban van olyan párt, amely megkérdőjelezi országa EU-tagságát.
A szerző, Hargita Árpádné - annak a négy köztisztviselőnek az egyike, akik a kezdetektől részt vettek a tagsághoz vezető tárgyalásokon - felidézte, az EU vezetői a napokban vehették át az uniónak ítélt Nobel-békedíjat az Európa békéjéért, fejlődéséért és egységéért végzett munkáért. Az egység megteremtésének része volt Kelet-Közép-Európa államainak integrálása - közölte. Megjegyezte, az EU nélkül nem képzelhető el Magyarország jövője.</span></p>
<span id="ctl05_lbBody">Hargita Árpádné - a tagsághoz vezető tárgyalásokon a kezdetektől részt vevő szakértő - könyvét az Európai Bizottság magyarországi képviseletén mutatták be, az Európai Tanács koppenhágai, a magyar EU-csatlakozási tárgyalásokat lezáró ülésének 10. évfordulóján.
Martonyi János az eseményen a magyar csatlakozási folyamattal kapcsolatban kijelentette: a közép-európai együttműködésnek már akkor is jelentős volt a szerepe. Korábban nem lehetett azt előre látni, hogy a visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) az EU-n belül ilyen határozott, hatékony együttműködési forma lesz - idézte fel. Hozzátette, annak idején sok volt a találgatás arról, hogy miért jött létre, és mennyi ideig maradhat fenn a V4, és arra, hogy ilyen nagy érdekérvényesítő erővel fog bírni, nem lehetett számítani.
A külügyminiszter annak a jelentőségét is kiemelte, hogy a pártok között konszenzus övezte a magyar csatlakozási kérelem benyújtását. Úgy véli, az elején lassan indultak meg a tárgyalások, és 2001-ben, a svéd elnökség alatt történt az áttörés. Akkor fontos kérdéseket - például a környezetvédelem és a munkaerő-áramlás ügyét - sikerült rendezni - emlékeztetett. Hangsúlyozta, ma Magyarország a nyugat-balkáni bővítés egyik legnagyobb támogatója, és ezt a szerepet a 2004-ben csatlakozó országokat pártoló Finnországtól, Dániától és Svédországtól vette át, hogy "fejezzük be az EU bővítését".
Martonyi János azt hangoztatta, hogy megkerülhetetlen forrásanyag a könyv, egyúttal visszaemlékezés, amely színesíti és hitelesíti a munkát. Úgy fogalmazott, a stratégiai kérdésekben általában ma is egyetértés van a pártok között, és csaknem minden uniós tagállamban van olyan párt, amely megkérdőjelezi országa EU-tagságát.
A szerző, Hargita Árpádné - annak a négy köztisztviselőnek az egyike, akik a kezdetektől részt vettek a tagsághoz vezető tárgyalásokon - felidézte, az EU vezetői a napokban vehették át az uniónak ítélt Nobel-békedíjat az Európa békéjéért, fejlődéséért és egységéért végzett munkáért. Az egység megteremtésének része volt Kelet-Közép-Európa államainak integrálása - közölte. Megjegyezte, az EU nélkül nem képzelhető el Magyarország jövője.</span></p>