Az Irak elleni háború megindítása előtt a nemzetközi közösségnek semmifajta bizonyítéka nem volt arra vonatkozóan, hogy Szaddám Huszein nukleáris fegyverprogrammal rendelkezne - jelentette ki a The Washington Times csütörtöki számában megjelent interjújában Ana Palacio spanyol külügyminiszter. Abdullah Gül török külügyminiszter a The Washington Postnak nyilatkozva azt hangoztatta: Ankara csak akkor küld békefenntartó egységeket Irakba, ha előzetesen ígéretet kap Washingtontól az iraki újjáépítésben való török gazdasági részvételre, ezen belül konkrét üzleti szerződésekre.
"Ezzel kapcsolatban csak egy fajta feltételezés létezett, mindenfajta bizonyíték nélkül" - fogalmazott a spanyol külügyminiszter asszony, hozzátéve: a feltételezés arra vonatkozott, hogy Szaddám Huszein ilyen vagy olyan módon nukleáris fegyverprogram megvalósításán munkálkodik.
A konzervatív lapban megjelent nyilatkozat olyan időben látott napvilágot, amikor mind az Egyesült Államokban, mind Nagy-Britanniában éles politikai vita bontakozott ki arról, vajon a washingtoni és londoni kormányzat a háború támogatása érdekében meghamísította-e az iraki tömegpusztító fegyverekre vonatkozó hírszerzői jelentéseket.
Spanyolország mindvégig az Egyesült Államok legszorosabb szövetségesének számított, noha az Aznar-kormánynak otthon a háború támogatása miatt komoly ellenállással kellett szembenéznie. Madrid 1300 katonával segíti a békefenntartó erőket, a spanyol egység a tervek szerint szeptemberben foglalja el állomáshelyét Irak déli részén.
Ana Palacio - aki útban a Közel-Kelet felé rövid időre állt meg New Yorkban - mindazonáltal kijelentette: nem szabad megfeledkezni arról, hogy a katonai beavatkozás azért indult meg, mert Szaddám Huszein nem tett eleget nemzetközi kötelezettségeinek, s semmifajta bizonyítékkal, illetve magyarázattal nem szolgált a tömegpusztító fegyverek létére vonatkozóan.
A spanyol külügyminiszter asszonyénál is keményebb hangot ütött meg Abdullah Gül török külügyminiszter. Az ankarai diplomácia vezetője a The Washington Postnak nyilatkozva azt hangoztatta: Ankara csak akkor küld békefenntartó egységeket Irakba, ha előzetesen ígéretet kap Washingtontól az iraki újjáépítésben való török gazdasági részvételre, ezen belül konkrét üzleti szerződésekre. További feltételként említette az általános egyetértést a Bush-kormányzattal Irak jövőjére vonatkozóan. Hozzáfűzte még, hogy Törökország szerint az ENSZ szélesebb körű iraki szerepvállalása megkönnyíthetné a török parlament döntését békefenntartó egységek küldéséről.
A két NATO-szövetséges kapcsolata az elmúlt időszakban rendkívül kiéleződött. Mindez azonban nem akadályozta az Egyesült Államokat abban, hogy értesülések szerint 12 000 katonát kérjen Ankarától az iraki békefenntartás segítéséhez. Abdullah Gül - aki csütörtökön kezdett tárgyalásokat Washingtonban - ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy konkrét számokról egyelőre nem esett szó.
MTI - fidesz.hu