A Magyarországtól keletre eső térségekben aktívabb politikát, ezen belül aktívabb gazdaságpolitikát kell magvalósítani az export növelése érdekében, hogy Magyarország energiaellátása hosszú távra biztosítva legyen - erről Keskeny Ernő miniszteri biztos beszélt szombaton Lakiteleken, a Keleti Nyitás Kollégium hallgatói előtt tartott előadásában.
[' \t\t \t\tMagyarországnak a nyugati integrációs szervezetek tagjaként nagyon fontos gazdasági érdekei vannak keleten - mondta a miniszteri biztos, aki a külügyminisztérium posztszovjet térséggel foglalkozó főosztályát vezeti. Hangsúlyozta: az aktívabb gazdaságpolitika terepet ad a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak, s az export növelése érdekében kell jelen lenni ezeken a piacokon.
\xa0\xa0\xa0
Keskeny Ernő meghatározása szerint a keleti nyitás alapvetően a posztszovjet térséget, Kínát és a távol-keleti térséget, az arab világot és a Nyugat-Balkánt jelenti. Oroszország - Németország és Ausztria után - a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, a tavalyi kereskedelmi forgalom ugyan kisebb csökkenést mutat, de így is elérte a 11,5 milliárd dollárt - mondta.
\xa0\xa0\xa0
A miniszteri biztos szerint Orbán Viktor miniszterelnök Oroszországi látogatása "fényében az a feladatunk, hogy tovább növeljük a magyar exportot és csökkentsük az 5 milliárd dolláros kereskedelmi deficitet a két ország közötti forgalomban a magyar export növelésével".
\xa0\xa0\xa0
Az 1998-2002 között Magyarország moszkvai nagyköveteként dolgozó Keskeny Ernő hangsúlyozta: export tekintetében van keresnivaló az orosz piacon, elsősorban a mezőgazdaság területén, a magyar technológiák és termelési rendszerek kivitelében, építőiparban, a vízgazdálkodás és az ivóvíz-gazdálkodás, szennyvíztisztítás területén. Hozzátette: a magyar szakemberek ismertek, a magyar technológia elismert ezeken a területeken.
\xa0\xa0\xa0
Keskeny Ernő fontosnak nevezte a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében indult, a kormányzati politikát tükröző Keleti Nyitás Kollégiumot, ahol a hallgatók különböző előadásokat hallgatnak a témakörben, beszélgetéseket folytatnak, kutatási eredményeket ismernek meg, ezáltal a civil szférában is népszerűsítve a keleti nyitás politikáját.
\xa0\xa0\xa0
A nyugati világhoz tartozunk, de nem feledhetjük keleti gyökereinket', 'A miniszteri biztos célként fogalmazta meg, hogy olyan embereket képezzen ki a kollégium, adott esetben a kormányzat számára is, akik a témát ismerik és aktív szereplővé válhatnak a keleti nyitás politikájában.
\xa0\xa0\xa0
Hallgatói kérdésre elmondta: az Európai Unió hazánk legfontosabb partnere, a nyugati világhoz tartozunk, de nem feledhetjük keleti gyökereinket, az abból fakadó lehetőségeket. A Népfőiskola Széchenyi termét zsúfolásig megtöltő hallgatók bemutatkozásakor kiderült: többségük két-három nyelvvizsgával, több diplomával rendelkezik és kiemelten érdekli őket a keleti népek kultúrája, gazdasága, az ottani politikai változások. Többen már dolgoztak rövidebb hosszabb ideig a szovjet utódállamok valamelyikében, komoly helyismerettel rendelkeznek.
\xa0\xa0\xa0
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója és vezetője elmondta: a kollégium két és fél évig tart, évente négy-öt hétvégén lesznek előadások. Kiemelte: szombaton délután Ravshanbek Duschanov, Üzbegisztán bécsi nagykövete A középpontban Üzbegisztán címmel tart előadást, vasárnap Koleszár Ferenc mérnök, közgazdász Kazahsztán, Oroszország, Türkmenisztán és Fehéroroszország kereskedelmét ismereti, majd Rácz András kutató, a Magyar Külügyi Intézet munkatársának előadása zárja az első hétvége programját.']