Az állam mindent megtesz azért, hogy érdemes legyen vállalkozni, ehhez mind eszközökben, mind forrásokban új lehetőségek nyílnak 2014 és 2020 között.
Az NGM államtitkára az M1 Ma reggel című műsorában csütörtökön elmondta: stratégiai váltás zajlik a jelenlegi időszak és a 2014-2020-as időszak között. A mostani logika szerint a tagállamok az Európai Unió céljaihoz csatlakoznak, amelyhez egyes országoknak több fejlesztésre van szükségük – magyarázta. Hozzátette: a partnerségi megállapodás megteremtéséhez az EU oldaláról sok a megkötés: többek között előzetes stratégiai megállapodásra van szükség, és az unió 11 tematikus célt hajlandó finanszírozni.
A tervezet legfontosabb célja a pótlólagos, plusz növekedés elérése
Cséfalvay elmondta, az első tervezetet június végén nyújtotta be Magyarország, július elsején a tervezetet a különböző főigazgatóságok közötti egyeztetésre küldték, amelynek eredményét július végén kapják majd meg. A tervezet továbbdolgozását, valamint az operatív programok felépítését követően a végleges partnerségi megállapodást hazánk a jelenlegi számítások szerint novemberben nyújtja majd be – fűzte hozzá.
A tervezet legfontosabb célja a pótlólagos, plusz növekedés elérése – mondta az NGM államtitkára. Cséfalvay Zoltán három dolgot hangsúlyozott: a pénzügyi stabilitás szükségességét, a gazdaságot versenyképessé tevő reformokat, valamint a növekedés beindításához szükséges intézkedéseket, a fejlesztés- és iparpolitikát.
Az NGM államtitkára szerint az IMF magyarországi állandó jelenléte okafogyottá vált. Azt azonban elmondta, hogy továbbra is fontos az előzetes törlesztés, ami a pénzügyi konszolidációnál érzékelhető bizalmat is erősíti, valamint lehetővé teszi, hogy a gazdaság mostantól inkább a fejlesztésekre és a beruházásokra koncentrálhasson.