A kormány által célként kitűzött fenntartható gazdasági növekedéshez elengedhetetlen az államháztartási hiány csökkentése, ami "a kiadások csökkentése mellett is csak akkor biztosítható, ha az adószerkezet 2004-ben a bevételek növelése irányába mozdul" - olvasható a tegnapi kormánydöntéshez készített pénzügyminisztériumi előterjesztésben. Magyarán, bárhogy osztunk-szorzunk, jövőre a cégek és/vagy a magáncégek adóztatása növekszik.
A kis bizonytalanság annak szól, hogy bár a kormány tegnap döntött az adótörvények végleges formájáról, a hatástanulmányok még nem készültek el. Ám sokat árulkodik László Csaba pénzügyminiszter keddi nyilatkozata, mely szerint az áfakulcsok emelését egyértelműen a bevételek növelése indokolja.
A személyijövedelemadó-kulcsok jövőre csökkennek, a sávhatárok emelkednek, ami elvileg a terhek csökkenését jelenti - államháztartási szinten 153 milliárd forinttal. Ám a magánnyugdíj-pénztári kedvezmények eltörlése, a befektetői adókedvezmény megszüntetése rögtön 105 milliárd forinttal növeli a kincstári bevételeket, így a lakossági terheket. Vagyis a jövő évi szja-változások azoknak kedveznek, akiknek nem voltak meghatározó megtakarításai, vagyis a középrétegeknek, míg a felsőbb jövedelműeknél a kulcsok mérséklésének dacára nő az szja-teher. Az egészségbiztosítási járulék emelése további 53 milliárd forinttal könnyíti meg az adózók pénztárcáját, ami elviszi a csekély adócsökkentést.
Az áfakulcsok emelése viszont minden adózót érint, ennek hatása 150 milliárd forintra tehető. Az áfakulcsok emelése, 0-ról 5 százalékra, illetve 12-ről 15 százalékra srófolása az alacsonyabb jövedelműeket súlyozottan érinti, ugyanis az ő vásárlói kosarukban az átlagnál nagyobb súllyal szerepelnek a kedvezményes (15 százalékos) kulccsal adózó élelmiszerek. A gyógyszer ötszázalékos áfáját az ígéretek szerint az egészségbiztosító kifizeti, így elvileg a nyugdíjasok és a betegek megússzák a medicinák áremelését. Így az áfa, az szja és a tb-járulék emelését együtt nézve már kevés adózót találunk, akinek jövőre kevesebb adót kell fizetnie. Élünk a gyanúperrel, hogy ez a halmaz üres, és akkor még nem beszéltünk a villamos energia áfakulcsának 25 százalékra emeléséről, csakúgy, mint az új ökoadók hatásairól.
Nem ilyen egyértelmű a cégek helyzete: a társasági nyereségadó csökkentése két százalékponttal 40 milliárd forintot hagy a cégeknél. "Kapnak" viszont cserébe új adókat: innovációs járulékot (24 milliárd forint), duplájára növő cégautóadót (13 milliárd forint) és új ökoadókat mintegy 11 milliárd forintért.
<i>Magyar Hírlap</i>