Felüljárók

2003. szeptember 20. · eredeti forrás

Sietve jelzem, hogy nem a betonból és acélból épített műszaki alkotásokról van szó, hanem azokról az ismert és ismeretlen szereplőkről, akik közéletünk térképén fontos csomópontokban, törvényeken, morálon, tisztességen minden lelkiismeret furdalás nélkül átlépve, azokon "felüljárva" funkcionálnak, és akikről - akaratuk ellenére - manapság egyre megdöbbentőbb és egyre riasztóbb híreket hallhattunk - mondta napirend előtti felszólalásában Weszelovszky Zoltán, a XIII. kerületi képviselőtestület Fidesz-frakciójának vezetője.

Aluljáróink állapotáról szóló, képviselőtestületünk előtt tett felszólalásom óta több mint két év telt el, ami jó lehetőséget kínálna arra, hogy a témára ismét visszatérjünk és megvizsgáljuk, történt-e azóta érdemi változás, javultak-e a körülmények. E lehetőséggel azonban itt és most mégsem élek, mivel a közérdeklődés középpontjába manapság nem az aluljárók, hanem egyre inkább a "felüljárók" állnak. Nem véletlenül, hiszen az e területen tapasztalható állapotok igen kiábrándítóak és elkeserítők.

Sietve jelzem, hogy nem a betonból és acélból épített műszaki alkotásokról van szó, hanem azokról az ismert és ismeretlen szereplőkről, akik közéletünk térképén fontos csomópontokban, törvényeken, morálon, tisztességen minden lelkiismeret furdalás nélkül átlépve, azokon "felüljárva" funkcionálnak, és akikről - akaratuk ellenére - manapság egyre megdöbbentőbb és egyre riasztóbb híreket hallhattunk.

Hogy kik ezek az ismert és ismeretlen szereplők? Mindenekelőtt azok, akik saját (tovább) gazdagodásuk érdekében állami, vagyis közpénzt és közvagyont nyúlhatnak le büntetlenül. Ők, akik össze-vissza hazudozhatnak, és akik felső kapcsolataikra támaszkodva törvényeket, szabályokat áthághatnak. Akik a nekik nem tetszőket következmények nélkül fenyegethetik, rágalmazhatják, állásukból kirúgathatják, akár meg is verethetik. Felüljárók, természetesen azok, akik a bűnös úton szerzett pénzt, vagyont vagy más előnyt elfogadják. És nem utolsósorban, azok a közvélemény formálók, (különösen vezető értelmiségiek, újságírók, politikusok) akik ezt a rothadást, züllést bagatellizálják, és nem ismerik fel annak romboló következményeit, elsősorban az annyi áldozattal megteremtett demokratikus intézményrendszerünkbe vetett bizalom meredek csökkenését.

Természetesen ide tartoznak azok is, akik a hírekben nem szerepelnek, de az előzőekben ismertetett jellegzetességek közös eleme: nevezetesen a csalás, a megtévesztés funkcionálásukban tetten érhető. Akik tevékenysége jogi megítélés szerint nem, legfeljebb "csak" morálisan vitatható. Akik a nyilvánosságot, a sajtót szűk csoportérdekek szerint képzelik el, illetve annak alárendelve törekszenek működtetni. De ide tartoznak azok is, akik valódi helyett álprogramokat és álkoncepciókat készítenek egyedileg, vagy sorozatban. Továbbá azok, akik irtóznak az őszinte és tisztességes vitáktól, de készségesek az övékétől eltérő vélemény kifejtésének korlátozásánál. És ide tartoznak azok is, akik, ha érdekük éppen úgy kívánja, süketek környezetük igényeinek, elvárásainak meghallásakor.

Az eredményt mindannyian tapasztaljuk. Az említett körülmények hatásaként is, az emberekben fokozódik a jogállami és demokratikus rendszerből való kiábrándulás érzése. Legyen figyelmeztető, hogy történelmi példák vannak ennek veszélyes következményeire.

Ma, ennek a folyamatosan romló helyzetnek a kezelésére lényegében két lehetőség van. Az egyik, hogy elfogadjuk közéletünkben a mocskot, és a mocskolódást, a csalást és a csalókat, a hazugságot és a hazugokat, a sarat és a sárdobálókat, a hamist és a hamisítókat. A másik lehetőség, hogy minden szinten, minden lehetséges törvényes eszközzel, határozottan, folyamatosan és következetesen fellépünk ellene. Együtt, mindannyian.

Őszintén remélem, hogy a többség, így mi is, az utóbb említett alternatívát választja.

Weszelovszky Zoltán frakcióvezető

fidesz.hu

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2