Nem tárgyalja sürgősségi eljárásban az Alkotmánybíróság a kismamák jövedelempótléka ügyében hozzá intézett beadványt, így a testület eddigi gyakorlatát ismerve elképzelhető, hogy akár évekig is eltarthat, amíg dönt.
Habár az Alkotmánybíróság (Ab) egyes esetekben mérlegelheti a soron kívüli eljárást, a kismamák jövedelempótléka ügyében keletkezett indítványt mégsem tárgyalja sürgősségi eljárásban a taláros testület. Az Ab elnöki titkársága tegnap közleményben tudatta: pontosítását kéri a beadvány egy részének, amelyben olvasható: a Legfelsőbb Bíróság nyáron alkotmányellenes jogszabály alapján döntötte el, hogy öt év helyett csak három évre visszamenőlegesen, kamatok nélkül jár a kismamáknak az elmaradt juttatás. Miután az indítványozók eleget tesznek a kiegészítési kérelemnek, Holló András Ab-elnök soron kívül szignálja az ügyet valamelyik alkotmánybírónak, de az esetet nem tárgyalják sürgősségi eljárásban. Így az Ab eddigi gyakorlatát ismerve elképzelhető, hogy akár évekig is eltarthat, mire döntenek. Emlékezetes: Radovics Csilla, az állammal szemben többször is pert nyerő somogyi kismamák jogi képviselője és Jászberényi József ügyvéd azért fordult a taláros testülethez, hogy többek között állapítsa meg: öt évre visszamenőleg, kamatokkal együtt jár a kismamáknak az elmaradt jövedelempótlék.
Ezalatt megkezdődött az a per, amelyben a kincstár visszaköveteli a három somogyi anyának korábban kifizetett pénzt. A kismamapert elindító asszonyoknak eredetileg öt évre visszamenőleg, kamatokkal együtt ítélték meg a gyes mellett járó jövedelempótlékot. Az anyák akkor inkasszóval érvényt szereztek követelésüknek.
<i>Magyar Nemzet</i>