A környezetterhelési díj tervezett bevezetését megfontoltabban és előkészítettebben kellett volna végrehajtani - állítják a szakértők. A szolgáltatók szerint kérdéses, hogy a 20-60 százalékkal megemelkedő jövő évi csatornadíjakat a lakosság jó része ki tudja-e fizetni.
Amennyiben nem, úgy egyes szolgáltató cégek működése veszélybe kerülhet .
A szennyvíz-elvezetéssel foglalkozó vállalkozásoknak a környezetterhelési díj esetleges januári bevezetését követően a csatornadíjakat 20-60 százalékkal kellene emelniük - mondta Szekeres István a Víz- és Csatorna Művek Országos Szakmai Szövetségének hétfői sajtótájékoztatóján.
A szakmai szövetség elnöke szerint a környezetterhelési díjak teljes mértékű bevezetése 90 százalékban a csatornaszolgáltató szervezeteket sújtja, miközben mintegy 30-40 milliárd forinttal növekedhetnek az állam bevételei.
Az elnök szerint a nyugat-európai országokban csatornadíjra a lakosság fizetésének 0,6-0,8 százalékát fordítják, Magyarországon ez az arány 2-4 százalék. - Ugyanakkor a szennyvízelvezetést és csatornaszolgáltatást végző cégek kintlévősége országosan bevételük 6-8 százaléka, ami azt jelenti, hogy 4-5 milliárd forint folyamatos kintlévőséggel lehet számolni - hangsúlyozta.
A szennyvízelvezetés és -tisztítás országos árbevétele a múlt évben 53 milliárd forint volt. - A csatornadíjak átlagosan 6-8 százalékkal emelkednek évente - mondta az elnök -, amelyben benne foglaltatik az inflációs áremelés és a különböző fejlesztési költségek részaránya is.
- Kérdéses, hogy az esetlegesen 20-60 százalékkal megemelkedő jövő évi csatornadíjakat a lakosság jó része ki tudja-e fizetni. Amennyiben nem, úgy egyes szolgáltató cégek működése kerülhet veszélybe, mivel a díjakat nem tudják behajtani, ugyanakkor az APEH adó módjára szedi be tőlük a környezetterhelési díjat - hívta fel a figyelmet Szekeres.
A sajtótájékoztatón felvetődött, hogy Budapesten várható a legjelentősebb csatornadíj-emelés, amelynek mértéke esetleg elérheti a 60 százalékot is. Ányos József, a szennyvíztechnikai testület elmondta, hogy a nagymértékű díjemelés - az ország többi területéhez viszonyítva - abból adódhat, hogy a fővárosban a szennyvizek csupán 25-30 százaléka tisztított, a többi tisztítatlanul ömlik a Dunába.
A szakemberek egybehangzó véleménye az volt, hogy a környezetterhelési díj tervezett bevezetését átgondoltabban, megfontoltabban és előkészítettebben kellett volna végrehajtani. A szakmai szövetség tett ugyan javaslatokat a törvénytervezet módosítására, ám azok érdemi kérdéseket nemigen érinthettek, mivel olyan javaslatokat fogadtak el tőlük, amelyek a költségvetés bevételi oldalát nem érintették.
A szakértők emlékeztettek arra is, hogy ezen a területen 2015-ig mintegy ezermilliárd forint értékű beruházást kellene megvalósítani. Ezért a környezetterhelési díjból befolyó pénzt fejlesztésekre lenne célszerű költeni.
<i>Forrás: mno.hu</i>
fidesz.hu