Brüsszel még mindig sokallja a hadsereg befolyását

2003. október 31. · eredeti forrás

Törökországban előrehaladás történt az Európai Unió által sürgetett reformok terén, de a katonáknak még mindig nagy a befolyásuk az ország életében - egyebek között ezt tartalmazza az a jelentés, amelyet az Európai Bizottság a jövő szerdán fogad majd el és tesz közzé.

Az előre az AFP birtokába jutott jelentés mindenekelőtt azt üdvözli, hogy nyáron alapvetően módosították a török Nemzetbiztonsági Tanács szerepét (e szervezet révén tudta addig befolyásolni a török haderő az ország politikai életét). Ugyanakkor kifogásolja, hogy a fegyveres erők még mindig meghatározhatják a védelmi kérdésekkel kapcsolatos közpénzek elköltését, a haderő költségvetését, hogy a török számvevőszék - a védelmi titkokkal kapcsolatos alkotmányos korlátozások miatt - nem tudja hatékonyan ellenőrizni a katonai kiadásokat, s hogy a haderő vezetői még mindig nyilvános állásfoglalásokat tesznek számos politikai, társadalmi kérdésben.

Törökország az Európai Unió egyik tagjelöltjének számít (ugyanúgy, mint Románia és Bulgária), csak vele még nem kezdték meg a csatlakozási tárgyalásokat, s így nincs időpont esetleges belépésére sem. Az Európai Unió csak arra vállalt kötelezettséget, hogy a brüsszeli EU-bizottság 2004 végén jelentést terjeszt majd be a török reformok menetéről, s ennek alapján határozhatnak a tagállamok a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, vagy halasztásáról. Az ankarai vezetés a lehető leggyorsabb tárgyaláskezdést szorgalmazza, s a tavaly novemberi választásokat követően felállt török kormány egyértelművé tette: minden egyéb kérdésnél lényegesebbnek tartja Törökország mihamarabbi EU-csatlakozását.

Ezért fogadtak el Törökországban az elmúlt hónapokban számos fontos reformot. Ide tartozott például az a lépés, mellyel a Nemzetbiztonsági Tanácsot - amely Törökország legfőbb civil és katonai vezetőit tömöríti - megfosztották végrehajtó hatalmi jogköreitől és tanácsadó testületté alakították át, vagy hogy Törökországban ezentúl békeidőben tilos polgári személyeket katonai bíróság elé állítani, és az állami szervek bírálata a jövőben nem számít bűncselekménynek. Ugyanakkor az is kétségtelen: a török törvényhozás ugyan reformtörvények sorozatát szentesítette, ám az új jogszabályok gyakorlati alkalmazása nem minden esetben valósul meg.

MTI - fidesz.hu

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2