A belgák sürgetik a kettős állampolgárságot
2003. november 19. · eredeti forrás
Guy Verhofstadt belga kormányfő azt szeretné, ha a jelenleginél könnyebben lehetne belga állampolgársághoz jutni, s még a kettős állampolgárság lehetőségét is támogatja.
Ezt Verhofstadt a Le Soir című brüsszeli napilap hasábjain nyilatkozta: véleménye a lap szerdai számában jelent meg. A politikus szerint ez a módszer jelentené az igazi megoldást az Európai Unión kívüli országokból származó, Belgiumban élők közéleti szerepének erősítésére, nem pedig az a törvénytervezet, amely most van a parlament előtt, s amely ezeknek az embereknek megadná a jogot a szavazásra az önkormányzati választásokon. A törvénytervezet egyébként megosztja a belga kormánykoalíciót: a miniszterelnök pártja, a flamand liberális VLD ellenzi azt, a többi három párt viszont támogatja. A kormányprogram áthidaló megoldásként azt írja elő, hogy a parlamentnek kell döntenie a kérdésben. A javaslat kedden jutott át az első akadályon: a szenátus belügyi bizottsága megszavazta a törvénytervezetet, amelynek értelmében a nem európai uniós országokból származó, de már legalább öt éve Belgiumban lakó külföldiek szavazati joggal rendelkeznének (de választhatóak nem lennének) a következő, 2006-ban esedékes önkormányzati voksoláson. A Belgiumban élő EU-állampolgárok már a 90-es évek vége óta rendelkeznek ezzel a joggal. A mostani törvénytervezet - ha azt a szenátus teljes ülése, majd a képviselőház is megszavazza, s az alkotmánybíróság sem emel ellene vétót - 216 ezer embert érintene. Verhofstadt a Le Soirnak adott interjújában beszélt arról a viszályról is, amely Belgiumot az elmúlt hónapokban szembeállította Izraellel és az Egyesült Államokkal, s amelynek szimbolikus lezárására éppen előző nap, az amerikai és az izraeli külügyminiszter brüsszeli látogatásán került sor. Tévesnek minősítette azt az izraeli nézetet, hogy Belgiumban újraéledt az antiszemitizmus: bár kétségtelenül vigyázni kell, s fel kell lépni minden ilyen akció ellen, a helyzet normális. A kormányfő figyelmeztetett: az izraeli kormány politikájának bírálata nem jelent antiszemitizmust, ezt a két dolgot meg kell különböztetni egymástól. Ami pedig az Egyesült Államokkal fennálló nézeteltéréseket illeti, Irak kapcsán sürgette, hogy az ENSZ, illetve általában a nemzetközi közösség kapjon nagyobb szerepet a rendezésben. Az önálló európai védelmi képességről pedig úgy nyilatkozott: közös európai védelem nélkül soha nem lesz közös európai külpolitika.
MTI - fidesz.hu
KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2