Kártérítést szavazott meg a cseh képviselőház csütörtökön este első olvasatban Csehszlovákia 1968-as szovjet megszállása áldozatainak, illetve azok utódainak. Bár a Vladimír Spidla vezette balközép kormány az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt által kidolgozott javaslatot nem támogatta, a polgári demokraták mégis a képviselőház elé terjesztették, s az első olvasatban némi vita után a ház megszavazta.
Az elfogadott javaslat szerint azon személyek utódai, akik a Varsói Szerződés 1968 augusztusi csehszlovákiai bevonulása következtében életüket veszítették, egymillió koronát kapnának. A súlyos, tartós következményekkel járó sérülésért félmillió, míg a kisebb sérülésekért százezer korona járna.
A kárpótlást kérni kell majd az illetékes állami hivataloktól. Ehhez szükség lesz két, egymástól független személy tanúskodására, vagy korabeli iratokra.
A kormány azért utasította el az ellenzéki polgári demokraták javaslatát, mert szerinte nehéz bizonyítani az eseteket, s ugyanakkor a kártérítés összegét is túl magasnak találta. "Az is helytelen, hogy annak az államnak kelljen fizetnie, amely maga is áldozata volt a megszállásnak. A kárpótlást a Csehszlovákiát megszálló országoktól kellene kérni" - jelentette ki a képviselőházban Pavel Dostál kultuszminiszter.
Csehszlovákia megszállásával, amelyben a szovjet, a lengyel, a magyar, a keletnémet és a bolgár hadsereg vett részt, az akkori szovjet vezetés a "prágai tavasz" néven ismert csehszlovákiai reformmozgalmat akarta letörni.
A ma ismert adatok szerint a megszállás első hónapjában 72 személy vesztette életét, 266 ember súlyos, 436 pedig könnyebb sérülést szenvedett.
A volt Varsói Szerződés érintett tagországai a nyolcvanas évek végén, illetve a kilencvenes évek elején nyilvánosan megkövették Csehszlovákiát az 1968-as megszállásért. Magyarországon az Országgyűlés fogadott el nyilatkozatot ez ügyben.
MTI - fidesz.hu