A székelyföldi Mádéfalván 240 évvel ezelőtt történt vérengzésre emlékeznek vasárnap a hosszú menekülés után idetelepített bukovinai székelyek és leszármazottaik Bonyhádon.
A megemlékezés szentmisével kezdődik a bonyhádi katolikustemplomban, majd a Székely-parkban folytatódik koszorúzással.
Az évfordulóhoz kapcsolódóan kerül sor a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének évi küldöttgyűlésére, ahová több, határon túlról, Dél-Erdélyből, Szerbiából érkező szervezet küldöttét is várják.
Bonyhád a magyarországi - többségükben Tolnába, Baranyába telepített - bukovinai székelység központja, így az országos szövetség székhelye is.
A szabadságjogaikért küzdő és az erőszakos császári besorozások miatt Mádéfalván összegyülekező és tiltakozó petíciót intéző székelyek ellen 1764. január 7-én a császári seregek támadást intéztek.
A vérengzés elől menekülőket a moldvai csángók fogadták be, majd tíz év után Hadik András segítségével Bukovinában telepedtek le, és sorra alapították meg falvaikat: Fogadjistent, Istensegítset, Hadikfalvát, Józseffalvát és Andrásfalvát.
Az öt falu lakói visszavágytak hazájukba, így kerültek az Al-Duna vidéke és Déva környékére, majd 1941-ben Bácskába, ahonnan a II. világháború végén ismét menekülni kényszerültek.
Magyarországon a háború után kiutasított németajkú nemzetiség megüresedett házaiba, a Balaton-felvidékre illetőleg többnyire Tolna és Baranya megyei falvakba telepítették a bukovinai székelyeket.
MTI - fidesz.hu