Tavaly, az év második felétől elkezdődött az infláció felpörgése, amely decemberre a másfél évvel ezelőtti szintre szökött fel. 2004 várható áralakulásával kapcsolatban keveset tudni, de egy biztos: az áremelkedési ütem gyorsulni fog.
Decemberben a várakozásoknak megfelelő, 5,7 százalékos volt az egyéves drágulás. Ez minimális emelkedést jelent a novemberi adathoz képest, amelyet főként a ruházkodási cikkek egész télre jellemző erőteljes áremelkedése okozott. Összességében egy átlagos fogyasztónak tavaly 4,7 százalékkal "került többe az élet", mint egy esztendővel korábban. 2002-ben az éves átlagos infláció ennél valamivel magasabb, 5,3 százalék volt.
A drágulás üteme 2001 közepétől kezdett látványosan mérséklődni, és a lendület 2003 közepéig kitartott. Utána a választások előtt elhalasztott hatósági árrendezés pótlása, a megugró élelmiszerárak, a gyengélkedő forint és a költségvetési megszorítások elmaradása megfordította a trendet: a decemberben mért 5,7 százalékos árindex a májusi 3,6 százalékhoz képest jelentős növekedés. Az idei folyamatokat az áfaemelés határozza majd meg, ezért az első negyedévben gyors dinamikára számít a piac. Bár a januári drágulás a lassú árazás miatt valamelyest viszszafogottabb lesz, februártól erőteljesebben érvényesül az adóhatás - vélik a szakértők, akik közül néhányan a 8 százalék körüli szintet sem tartják lehetetlennek tavaszra. Az egyelőre bizonytalan, milyen mértékű lesz a begyűrűzés az árakba. Elképzelhető: a hatósági döntés egy részét a kereskedők nem hárítják át a fogyasztókra, ám ennek aránya megbecsülhetetlen.
Sok múlik azon, hogy a jelenlegi forintpiaci bizonytalanság milyen irányba dől el. Bár a legtöbb elemző úgy véli, az idén egész évben fennmarad a volatilitás, egy stabilizálódás sokat segíthetne. Ez a 2005-ös év szempontjából lehet fontos, akkor ugyanis a 12 havi indexekből kiesik az áfaemelés egyszeri sokkhatása, és központi szerepük lesz a várakozásoknak is.
<i>Forrás: Világgazdaság, mno</i>
fidesz.hu