Végükhöz közelednek a kormány és a rendszerváltás óta először megalakult országos közszolgálati sztrájkbizottság közötti tárgyalások. Mivel megállapodás született arról, hogy az utolsó, csütörtöki forduló előtt két nappal a szakszervezetek írásban megkapják a kabinet béremelésre vonatkozó javaslatát, ma eldőlhet: lesz-e a sztrájk a mintegy nyolcszázezer munkavállalót tömörítő területen?
Az eddigi szakbizottsági tárgyalások nem sok eredményt hoztak a köztisztviselőknek, akik "tudomásul vették", hogy a tavaly júliusi, harmincszázalékos szorzóemelésnek idén - megközelítőleg ötszázalékos - illetménynövelő hatása lesz. Mivel a köztisztviselői illetményalap idén - immár harmadik éve - sem emelkedik, az érintettek abban reménykednek, hogy legalább elveszett tizenharmadik havi fizetésük részbeni kompenzációjára igent mond a kormány. A félmillió közalkalmazott idei béremelésének mértékét a legutóbbi kormányzati előterjesztésben még pontok helyettesítették, a kabinet tehát ehhez képest tesz "új" bérajánlatot.
- Ragaszkodunk a hatszázalékos, jogi és pénzügyi garanciákkal bíró béremeléshez - jelentette ki a Magyar Nemzetnek Szabó Endre. A sztrájkbizottság szóvivője szerint ez egybevág Draskovics Tibor leendő pénzügyminiszter bejelentésével, miszerint megőrzik az elmúlt időszak szociális, jóléti eredményeit - az infláció mértékével megegyező béremelés éppen csak azok reálérték-megőrzésére elegendő. Azon felvetésre, hogy a kabinet - Draskovics bejelentései alapján - esetleg már a közszférában végrehajtandó létszámleépítésekkel számolva tenne ajánlatot, Szabó kifejtette: a jogin túl azért ragaszkodnak a pénzügyi garanciákhoz, hogy az esetleg bírósági úton kikényszeríthető béremelés ne járjon létszámleépítésekkel. Szabó szerint a tisztánlátás érdekében a kormánynak tájékoztatnia kellene a sztrájkbizottságot, hogy honnan teremtené elő a szükséges százhúszmilliárd forintot.
<i>Bákonyi Ádám, Magyar Nemzet</i>
fidesz.hu