Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének pénteken véget ért ülésszakán a legnehezebb döntés az volt, hogy a plénum további tárgyalásra visszaadta a belgiumi nemzeti kisebbségek helyzetéről készített jelentést - összegezte a tavaszi ülésszakot Surján László, a magyar küldöttség vezetője.
Ugyanakkor az a tény - fűzte hozzá -, hogy a jogi és emberi jogi bizottság egyhangú szavazattal támogatta és elfogadta a jelentést, jelzésértékű volt minden európai kisebbség számára. A magyar küldöttség bízik abban, hogy a jelentés változatlan formában visszakerül a közgyűlés elé, és azt elfogadják - mondta.
Nagy jelentőségű eseménynek nevezte az európai romák jogi helyzetéről készített jelentést, annak megvitatását és nagy többséggel történt elfogadását. A téma jelentéstevője Tabajdi Csaba volt. A jelentés különös érdeme, hogy ismét született egy olyan európa tanácsi dokumentum, amely a kisebbségek kollektív jogainak elvét hangsúlyozza - állapította meg Surján.
Ezen a héten vették fel ünnepélyesen az ET tagjai közé Bosznia-Hercegovinát. A fiatal tagállam már eddig is számos nemzetközi konvenciót ratifikált, ám az elfogadott egyezményeket be kell vezetni a hazai joggyakorlatba, s új, az európai normáknak megfelelő alkotmányt kell megalkotniuk. Komoly feladatok várnak a kormányra a menekültek hazatelepítése, az etnikai tisztogatások felszámolása érdekében - emlékeztetett a magyar küldöttségvezető. A Monitoring Bizottság, melynek Bársony András személyében magyar elnöke van, Surján Lászlót bízta meg Bosznia-Hercegovina további ellenőrzésével. A több évig tartó folyamat során az ET megbízottai azt vizsgálják, mennyiben tesz eleget az új tagállam mindazoknak az elvárásoknak, melyek ET-tagságából fakadnak.
Az utolsó, pénteki napon az ET-parlament képviselői még két témát vitattak meg: a munkaerő képzését az új technológia szolgálatában, valamint a gerincidegpálya sérülésének kezelésében és gyógyításában lehetséges közös erőfeszítéseket.