Helyére került a szekszárdi Duna-híd első darabja

2002. április 26. · eredeti forrás

Új állomásához érkezett a Szekszárd környéki Duna-híd építése; pénteken helyére került az építmény mederhídjának első darabja - közölte Turgyán Tamás, a kivitelezést végző autóút- és hídépítő konzorciumok szóvivője.

Elmondta: a 102 méter hosszú és mintegy 300 tonna súlyú szerkezetet a Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezet-gyártó Rt. csepeli üzeméből két uszály öt nap alatt szállította az építkezés helyszínére.

A nagy szilárdságú acélból készült elemet hidraulikus emelő-berendezések segítségével illesztették a Bács-Kiskun megyei oldal parti- és mederpillérére.

- A Duna alacsony vízállása miatt a beemeléssel három napot várni kellett, amíg a szakemberek a meder kotrásával biztosították a munkálatok elvégzéséhez szükséges vízmélységet - tette hozzá.

Turgyán Tamás beszámolt arról, hogy a hídépítés az ütemtervnek megfelelően halad, folyik az 520 méter hosszú mederhíd további három darabjának összeszerelése, valamint a Tolna megyei oldalon a pillérek építése.

A szóvivő szavai szerint a híd 2002 végére már összeköti a két országrészt; a 2003 júniusi átadási határidőig pedig fél év lesz a befejező munkák, a szigetelés, az aszfaltozás és többek között a korlátok felállítására.

Turgyán Tamás felidézte: a Szekszárd környéki Duna-híd építését mintegy egy évig tartó tervezés után 2001 nyarán kezdte meg a Vegyépszer Rt. és a Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezet-gyártó Rt. alkotta Magyar Hídépítő Konzorcium.

A 919 méter hosszú híd építése és a hozzá tartozó szerkezetek gyártása mintegy ezer embernek - köztük 21 Tolna megyei cég dolgozóinak - ad munkát.

Az építkezés során összesen 11 ezer köbméter betont, valamint 4,5 ezer tonna vasszerkezetet használnak fel.

A költségek az M9-es autóút megépítésével együtt meghaladják a 23 milliárd forintot.

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2