A demokratikus elveknek megfelelően, az európai normák tiszteletben tartásával járt el a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amikor elfogadta a román parlamentben előterjeszteni kívánt székelyföldi autonómiatervezetet - olvasható a szervezet szerdán napvilágot látott közleményében.
Csapó I. Józsefnek, az SZNT elnökének aláírását viselő közlemény szerint a tanács csakis demokratikus eszközökkel teljesíti hatáskörét, Székelyföld autonómiája törvényes kereteinek elnyerését.
Mint a közleményben kifejtik, Székelyföld autonómiastatútuma tervezetének elfogadásakor az SZNT a demokratikus elveknek megfelelően járt el. Figyelembe vette a helyi autonómia európai chartája, a regionális autonómia európai chartája, a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája elveit és előírásait, az Európai Unió államaiban létező területi autonómiák statútumtörvényeit.
Székelyföld autonómiáját nemzeti önazonossága védelmére, csakis törvényes keretek közepette óhajtja elnyerni a történelmi régió őshonos többségi közössége, s ehhez a legfontosabb eszköznek a parlamenti demokráciát tekinti - áll a szövegben.
Az SZNT ugyancsak figyelembe vette - folytatódik a közlemény - az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet koppenhágai és genfi dokumentumaiban megfogalmazott autonómiaformákat, az európai állam- és kormányfők bécsi nyilatkozatát, amelyben az aláíró államok - köztük Románia is - vállalták az EBESZ-dokumentumokban feltüntetett politikai kötelezettségek belső jogi normákká változtatását. Az SZNT követte az Európa Tanács 1993/1201. számú ajánlását, valamint az Európa Tanács 2003/1334. számú határozatát, amely a területi autonómiát ajánlja demokratikus eszköznek a területéhez történelmileg kötődő és ott többségben levő nemzeti közösség jogos igényeinek megoldására.
Az SZNT tavaly október 26-án alakult. Azzal, hogy január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadta az említett tervezet, lényegében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hivatalos - a román kormánypárttal való együttműködés alapján álló - irányzatával került szembe. Az RMDSZ vezetői alternatív politikai szerveződést látnak az SZNT-ben, amelynek - mint vallják - csak a romániai magyarság megosztása a célja.
A román politikai erők ugyanakkor az állam egységét aláásó szervezkedésnek minősítik az SZNT létrejöttét. A legfelsőbb védelmi tanács Ion Iliescu államfő elnökletével tartott legutóbbi ülésén demokráciaellenesnek, az európai normákkal ellentétben állónak minősítette a székelyföldi autonómia-kezdeményezést. Az SZNT szerdai közleményében ezekre a vádakra kívánt válaszolni.
MTI - fidesz.hu