Őry Csaba és Burány: tárcatükör a Közgázon

2004. február 19. · eredeti forrás

Valóságos vagy látszólagos-e az egy év alatti 60-70 ezres, a kormányváltás óta számított 85 ezres foglalkoztatotti létszámnövekedés - elsőként erről bontakozott ki vita Burány Sándor és Őry Csaba között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen megtartott csütörtöki Tárcatükör című rendezvényen.

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a Fidesz országgyűlési képviselője, a korábbi kormány munkaügyért felelős államtitkára, mint ahogy több más kérdést, ezt is ellentétesen ítélte meg.

Őry Csaba hangsúlyozta: a 60-70 ezer, a KSH által a foglalkoztatottak közé sorolt személy nagy része a közmunkák révén csak átmenetileg jut munkához, s problémája valójában nem rendeződik.

Burány Sándor szerint 85 ezerrel többen dolgoznak, s ez- mint mondta -jelentős eredmény.

A miniszter védelmébe vette a közmunka programokat. Mint mondta: igaz, hogy azok általában átmeneti munkalehetőséget biztosítanak, de egyes régiókban ez az egyedüli jövedelemszerzési lehetőség.

Őry Csaba elmondta, hogy túl sok pénz megy el az átmeneti megoldásokra, s túl kevés marad a gazdaság élénkítésére, arra, hogy a kis- és közepes vállalkozások valóságos tartós új munkahelyeket kínálhassanak.

Burány Sándor ezzel szemben úgy vélte: a közmunka programokra fordított négy milliárd forint még kevés is, ugyanakkor csak kis hányada a vállalkozásfejlesztési keretnek.

Őry Csaba szerint a népszerűség érdekében, kellő szakmaiság nélkül végrehajtott intézkedés volt a közalkalmazottak 50 százalékos keresetemelkedése. "Ez beleillik a kormány tervszerűtlen kapkodó intézkedéseinek sorába" - mondta.

A munkaügyért felelős korábbi államtitkár közölte: nem azt vitatja, hogy az egészségügyben, az oktatásban szükség volt a jelentős keresetemelésre, de ezt hozzá kellett volna kapcsolni a modernizációhoz, a teljesítménykövetelményekhez.

Szerinte előnytelen az is, hogy a foglalkoztatottak száma a bérintézkedések hatására elsősorban a közszférában nőtt, s nem a versenyszférában.

Burány Sándor szerint ezt a történelmi adósságot valakinek rendezni kellett. "Annyira alacsony keresetek voltak ezekben az ágazatokban, hogy az tarthatatlan, előbb-utóbb már nem lehetett volna kikkel végrehajtani a modernizációt" - mondta.

Őry Csaba kifogásolta, hogy a tárca nem készít elemzéseket a Magyarországgal együtt csatlakozó országokból a csatlakozást követően Magyarországra érkező munkavállalók számáról.

Burány Sándor megjegyezte: készítettek ilyen elemzéseket. "Feltehető, hogy amint egy kelet-magyarországi magyar munkavállaló sem tudja megfizetni a dunántúli lakásbérletet az ott elérhető keresetből ugyanígy egy lengyel vagy egy cseh dolgozónak sem éri ez meg. Amire számítani lehet, hogy a szlovák-magyar nemzetiségiek közül többen jönnek majd át dolgozni Magyarországra, akár ingázóként" - mutatott rá a miniszter.

A két politikus abban egyetértett: sok időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy magyarországi keresetek utolérjék az európai uniós átlagot.

Burány Sándor szerint a jelenlegi uniós átlag 15 év alatt elérhető, de természetesen addig a közösségi kereseti szint is változik.

Őry Csaba szerint több elemzés is azt bizonyítja, hogy évtizedekre van szükség a teljes felzárkózáshoz.

MTI - fidesz.hu

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2