Madárritkaságok a Dél-Alföldön

2002. május 9. · eredeti forrás

Túlhaladva a tavasz közepén, elérkezett az utolsó látványos madárvonulási szakasz a Dél-Alföldön: az északi, legkésőbb felmelegedő sarki tájak madarai pihennek meg a térségben, illetve a hazai költöző fajok legkésőbb fészkeléshez kezdő madarai érkeznek meg ezekben a hetekben

Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei helyi csoportjának titkárhelyettese elmondta: a tömörkényi Csaj-tavon látható a Magyarországon legritkábban - általában őszi-téli vendégként - előforduló vöcsökfaj, a füles vöcsök.

A szentesi Termál-tavon hat vörösnyakú vöcsökpéldányt figyeltek meg, és a szegedi Fehér-tavon is fölbukkant közülük kettő. Kókai Károly tájékoztatása szerint fontos nyomon követni Magyarország legritkább íbiszféle madarát, a sötétbarna színű, lefelé görbülő csőrű batlát, hiszen alig 15-20 pár költ az egész országban. A Csaj-tavon hat batlát figyeltek meg, a szegedi Fertőn hármat.

Az északra tartó ritka énekesmadarak közül a rozsdástorkú pityert lehet kiemelni, amelynek példányait a csanádi pusztákon és a sándorfalvi Nádas-tónál sikerült megfigyelni.

Későn érkező és még később költő hazai énekesmadarak közül is felbukkant már néhány április legvégén.

Legismertebb közülük a gyönyörű tollazatú sárgarigó, amely korábban egész Európában közönséges madár volt, de mára sok országban nagyon megfogyatkozott a számuk.

Magyarország legkisebb számban költő poszátája, a szürke csíkozott karvalyposzáta első példányait az újszegedi Tisza-hullámtéren látták.

KCMDB-be került: 2024-05-04, fidesz_hu_scraper_v2