Az Országgyűlés kedd este lefolytatta a védett őshonos állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló határozati javaslat általános vitáját. A Simicskó István által beterjesztett javaslat rögzítené, hogy "a régi magyar állatfajták tenyésztését az állam felkarolja". A határozati javaslat szerint nemzeti kinccsé nyilvánítanák - a többi közt - a kuvaszt, a komondort, a magyar bivalyt, a magyar kecskét és a nyurgapontyot.
A régi magyar tenyésztett állatfajták megőrzése nemcsak állami feladat, nemzeti kinccsé nyilvánításuk a civil szervezetek és magánszemélyek összefogására buzdít - áll az előterjesztésben.
Az indítvány szerint a régi magyar állatfajtáknak szerepe van az oktatásban, a művészetekben; "esztétikai értéket képeznek, a bennük rejlő génvagyon gazdasági jelentőséggel bír".
Parragh Dénes (Fidesz) kiemelte annak fontosságát, hogy az uniós csatlakozás küszöbén a magyar törvényhozás megkülönböztetett figyelmet fordítson arra, hogy "nemzeti létünk 1100 éves értékeit, eredményeit megőrizzük, és Európában ezzel is kifejezzük nemzeti karakterünket".
A távol lévő Simicskó István javaslatának indoklásából idézve közölte, az Európai Unióban a fajta bölcsőjének számító országnak jogai vannak a tenyésztési szabályok, és a fajta ismérveinek meghatározásában.
Orosz Sándor (MSZP) elmondta, "hosszú és kitartó munka kell ahhoz, hogy vállalható határozat szülessen a javaslatból". Mint hozzátette, tisztázatlan a célja és pontatlan a benne szereplő lista a nemzeti kinccsé nyilvánítandó állatfajtákról.
Megjegyezte: az indítványból kikövetkeztethető szándék, azaz a magyar állattenyésztés védelme, támogatandó, de kérdéses, hogy a növénynemesítés miért nem kapott teret az előterjesztésben.
Gusztos Péter (SZDSZ) arról beszélt, hogy kívánatos lenne, ha a határozati javaslat a kormány előterjesztéseként, törvényjavaslat formájában kerülne a Ház elé. Elmondta, hogy a javaslatban szereplő olyan megállapításoknak, mint hogy "a régi magyar állatfajták tenyésztését az állam felkarolja", nincsenek jogkövetkezményei.
MTI - fidesz.hu