Az EU-nak évente legkevesebb 1 milliárd eurót kellene fordítania az uniós polgárok biztonságát szolgáló technológiákkal kapcsolatos kutatásokra - állapította meg egy magas szintű szakértői csoport, amely hétfőn adta át jelentését Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének.
Az Erkki Liikanen vállalati és Philippe Busquin kutatási ügyekért felelős biztosok vezette csoportot tavaly októberben hozták létre, hogy terjesszen elő elképzeléseket egy 2007-től megvalósítandó európai biztonsági kutatási programra. Munkájában politikusok, európai parlamenti képviselők, a védelmi iparban érdekelt vállalatok és kutatóintézetek vezetői és magas rangú védelmi tisztségviselők vettek részt.
A Kutatás Európa biztonságának szolgálatában című jelentés a biztonsággal kapcsolatos kutatások finanszírozásának nagymértékű növelése mellett tucatnyi más ajánlást is megfogalmaz, kiemelve többek között a polgári és a védelmi célú kutatások közötti mesterséges határvonal megszüntetését.
A jelentés átvételekor Prodi megállapította, hogy a múlt héten Spanyolországban végrehajtott terrortámadások tragikus időszerűséget adnak a szakértői csoport javaslatainak. "A biztonság nem vehető adottnak, fenntartása mind az unió, mind a tagállamok részéről pozitív cselekvést igényel. A tétlenség lehetséges költségei túl magasak az európai társadalom és gazdaság számára" - mondta az elnök.
Busquin szerint a technológia önmagában nem teremthet biztonságot, de ennek szavatolása technológia nélkül lehetetlen. A biztonsági kutatási programok előkészítő szakasza 65 millió eurós költségvetéssel már megindult, s ez a jelentésben foglalt ajánlásokkal együtt ambiciózus folytatást alapozhat meg a 2007 utáni időszakban - állapította meg a biztos.
Liikanen a polgári és a védelmi célú kutatások közötti szakadék áthidalásának szükségességét hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a jelenlegi biztonsági kihívásokra adandó válaszoknak alapvetően az elektronikára, az információs és távközlési technológiákra kell támaszkodniuk.
Jelentésében a csoport arra a következtetésre jutott, hogy a geopolitikai és társadalmi változások, valamint a műszaki fejlődés olyan környezetet teremtettek, amelyben a kockázati tényezők változatosabbak, nehezebben észrevehetők lettek. Kezelésük ezért átfogó, európai szintű, a polgári és a katonai eszközök együttes alkalmazásán alapuló megközelítést igényel.
MTI - fidesz.hu