Kapcsolat
KEMOCloud Közéleti Médiatár

A PSZÁF nem hibás az ingatlanszövetkezeti botrányban

Megjelent: 2004. március 18., 16:43fidesz.huEredeti cím: archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=21291Archiválva: 2024. május 4.

A törvény szerint sem az ingatlanszövetkezetekre, sem a tagi kölcsönre nem terjed ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) hatásköre, a felügyelet és elődei mindent megtettek a problémák megelőzése érdekében - áll a PSZÁF csütörtöki közleményében.

A felügyelet Molnár László szocialista parlamenti képviselő napirend előtti felszólalására, illetve Veres János pénzügyi politikai államtitkár válaszára reagált.

Molnár László arra kérte a felügyeletet: vizsgálja meg ismét annak lehetőségét, hogy felügyelete alá tudja-e vonni a Baumag Szövetkezetet. Veres János válaszában azt mondta: mind az előző, mind a jelenlegi kormány megítélése szerint, a hatályos hitelintézeti törvény értelmében a felügyelet kizárólagos felelőssége megítélni, hogy valamely tevékenység a törvény hatálya alá tartozik-e, vagy sem. Az államtitkár megemlítette azt is, hogy erre a felügyeletnek reagálnia kellene.

A PSZÁF felhívja a figyelmet arra: a felügyeletről szóló törvény és a szaktörvények részletesen és egyértelműen meghatározzák azt, hogy mely szervezetek, illetve tevékenységek tartoznak a PSZÁF felügyeleti hatásköre alá. Ennek alapján sem az ingatlanszövetkezetek mint szervezettípusok, sem a tagi kölcsön, mint tevékenység felügyeletére nem terjed ki a hatásköre - teszik

hozzá.

A betétgyűjtés és a tagi kölcsön gyűjtés egymástól elkülönülő - két törvényben, a hitelintézeti, illetőleg a szövetkezeti törvényben szabályozott - jogintézmény. Betétgyűjtést csak hitelintézet végezhet, a PSZÁF engedélye alapján, a hitelintézeti törvény előírásai szerint. Tagi kölcsönt bármely szövetkezet igénybe vehet bármely tagjától a szövetkezeti törvény előírásainak megfelelően, magánjogi szerződésen alapul, állami felügyelete nincs.

A PSZÁF-ról szóló törvény egyértelműen meghatározza azokat a jogszabályokat, amelyekre a PSZÁF hatásköre kiterjed, és ezek között nem nevesítették a szövetkezeti törvényt. A PSZÁF felügyeleti intézkedést csak azokkal a szervezetekkel szemben alkalmazhat, amelyek a felügyelete alá tartoznak.

A Molnár László által javasolt felügyeleti biztossal kapcsolatban a közlemény ismerteti: az ingatlanszövetkezetek nem tartoznak a PSZÁF felügyeleti hatásköre alá, így velük szemben felügyeleti intézkedés alkalmazására nincs lehetőség.

A felügyelet pénzügyi szolgáltatatási tevékenységre engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás esetén felügyeleti intézkedést nem alkalmazhat. Amennyiben ilyen tevékenység folytatását megállapítja, akkor eltiltja a tevékenység folytatásától az adott szervezetet, és büntető feljelentést tesz.

A PSZÁF 2003-ban mind a 26 esetben, amikor a jogosulatlan tevékenység gyanúját észlelte - nem csak az ingatlanszövetkezetek esetében - vizsgálatot végzett és 12 esetben feljelentést is tett.

Tavaly 6 ingatlanszövetkezet esetében vizsgálódtak és egy esetben állapították meg a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység gyanúját, emiatt feljelentést is tettek. A többi esetben - mivel más bűncselekmény gyanúját észlelték - az ügyészséghez fordult a felügyelet.

A közlemény szerint a PSZÁF - és annak jogelődei, az Állami Bankfelügyelet és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet - mindent megtett az ingatlanszövetkezetekkel kapcsolatos előrelátható problémák megelőzése érdekében. Saját költségvetésének terhére fizetett hirdetésben hívta fel a lakosság figyelmét az ilyen befektetések kockázatára, és több alkalommal jogszabály módosítást kezdeményezett. Az utóbbit illetően a miniszterelnök nevében Draskovics Tibor kabinetfőnök 2003. augusztus 28-án levélben megköszönte a PSZÁF kezdeményezőkészségét és javaslatait.

MTI - fidesz.hu