Az állam az idén nyolcvanmillió forinttal támogatja a szigligeti vár maradványainak megmentését; az összeg felét a Széchenyi Terv keretéből folyósítják - tudatta Mezey Artúr, a város polgármestere.
Az 1260-62-ben épült vár állami tulajdonban van, ingyenes használója az önkormányzat, üzemeltetője pedig a Szigligeti Vár Alapítvány, amelyet 2001-ben hoztak létre.
Mezey Artúr elmondta: az állami beruházás nyomán az alsó várban féltető kerül a volt istállóra, a felső várban pedig dongaboltozatot kap az az épület, ahol egykor valószínűleg a vár kápolnája volt. Az említett munkálatok a tervek szerint a nyár elejére, az idegenforgalmi főidény kezdetére befejeződnek.
A polgármester szavai szerint a Szigligeti Vár Alapítvány tíz év alatt százmillió forintot költött a vár maradványainak megmentésére.
- Ha befejeződik a vár helyreállítása, az alapítványnak nem kell évről évre a kutatásokra és a restaurálásra fordítania teljes évi bevételét, az összeg elég lesz a vár fenntartására - mondta.
Mezey Artúr kitért arra is: az alapítvány a belépőjegyekből és a várat ábrázoló képeslapok eladásából származó összegből gazdálkodik.
Tavaly 14 millió forint volt a bevétel, ebből fizetik a régészeti ásatást, vásárolják a várfalak megőrzéséhez szükséges építőanyagot, fizetik a munkadíjakat - jelezte.
A polgármester tájékoztatása szerint az alapítvány által megrendelt, az idén is folytatódó régészeti ásatás jelentőségét mutatja, hogy utoljára 1964-ben kutatták régészek az Árpád-kori várromot.
Az önkormányzat a helyreállítást illetően közmunkások foglalkoztatásával is segíti az alapítványt, hogy mielőbb befejeződhessenek a középkori vár megóvását célzó munkálatok - tette hozzá.
Utalt arra: Szigligetet IV. Béla 1260-ban azzal adományozta a pannonhalmi bencéseknek, hogy ott várat építsenek.
A polgármester szavai szerint a Balaton által egykor szigetként körbeölelt Szigliget emlékeinek megóvása azért is fontos, mert e Balaton-felvidéki faluban a magyar építészet legkülönbözőbb korokból származó értékei lelhetők fel, köztük a réhelyi Árpád-kori templom romja, a középkori hangulatot őrző, nádtetős házakból álló Ófalu, a klasszicista rókarántói kápolna és a neoklasszicista Esterházy-kastély.