Az Európai Unió tagállamai közül Franciaországban vannak többségben a keleti bővítés ellenzői: a franciák 55 százaléka tart attól, hogy a 10 új tagország májusi belépése után helyzete romlani fog, miközben a negatív várakozások az unió átlagában nem haladják meg a 36 százalékot.
Az átlagos francia félelmei között első helyen az szerepel, hogy a hazai közép- és kisvállalkozások tömegesen fogják áthelyezni üzemeiket a számukra paradicsomi előnyöket kínáló új tagországokba, ami az otthoni üzemek felszámolásával jár. Jelentős vonzerőt gyakorolhat a vállalkozókra, hogy a kelet-európai országokban a munkaerő ára egyhatoda a hazainak: egy munkaóra az EU-ban átlag 22,19 euró, míg az újaknál 3,47 euró. Csábító az átalagosan 48 órás munkaidő a franciaországi 35 órával szemben, miként az is, hogy a rendelkezésre álló munkavállalók jól képzettek.
Az általános aggodalmat megerősíteni látszik az a felmérés is, amelyet a közelmúltban végeztek kétszáz francia kis- és közepes vállalkozás körében. A hangoztatott fenntartások dacára minden hatodik foglalkozik rövid távú kelet-európai beruházási tervekkel, a cégek fele a műanyagiparban érdekelt.
A legborúsabb várakozások a mezőgazdák körében tapasztalhatók, ők egyenesen az eddigi kereteket szétrobbantó "big bang" fenyegetését látják a bővítésben. Románia és Bulgária 2007-es csatlakozását is beszámítva a 12 kelet-európai ország 43 százalékkal növeli meg az EU mezőgazdasági területeinek arányát, a szektorban foglalkoztatottak száma 140 százalékkal ugrik meg, miközben 12,5 százalékkal emelkedik a mezőgazdaságban előállított termékek mennyisége.
A francia gazdák dömpingáron érkező konkurens termékek beözönlésétől rettegnek. Lengyelországban például 30 százalékkal olcsóbban állítják elő a tejet, Magyarország pedig a libamájtermelés és a likőrborok piacán lehet veszélyes versenytárs.
A szolgáltatási szféra is súlyos hátrányokkal számolhat. A közúti szállítás terén a 20 százalékkal alacsonyabb bérért 20 százalékkal hosszabb munkaidővel dolgozó lengyelek évek óta uralják a kelet-nyugati irányú áruforgalom piacát, és fokozatosan teret nyernek a Benelux-országok-Franciaország-Spanyolország tengelyen áthaladó teherszállításban is. A francia szállítók száma 10 százalékkal csökkent, a hazai áruszállításnak már csak 40 százaléka van francia kézben.
A párizsi munkaügyi minisztérium adatai szerint nem egyedi jelenségről van szó, a Franciaországban külföldi cégek által végzett szolgáltatások 40 százalékát látják el kelet-európai vállalkozások.
MTI - fideszfrakcio.hu